Termék-ergonómiai képzés – GE Medical Systems

A “Termék-ergonómia tanfolyam fejlesztők részére (00540020 Műszaki, technikusi képesítések)” regisztrált szakképzést biztosítottuk tizenhat kijelölt termékfejlesztő számára. A termék-ergonómiai képzési programot kihelyezett céges tanfolyamként szoktuk tartani. Olyan vállalatok szokták igényelni, ahol egy fejlesztő csapatot új pályára szeretnének állítani, és ehhez új szemléletet meghonosítani: a felhasználó központú, ergonómiai látásmódot.

Képzés során megszerezhető kompetencia

  • A termék minőséget meghatározó tényezők ismerete
  • A kézzelfogható termékek fejlesztéséhez a felhasználói bevonás módszereinek gyakorlata
  • Gyakorlat termék méretek meghatározásában antropometriai adatok alapján
  • Komplex termékfelfogási szemlélet kialakulása

A képzésre bekapcsolódhatnak, akik

  • felsőfokú végzettséggel vagy
  • érettségivel és két év gyakorlattal rendelkeznek terméktervezés területen.

Képzési idő

A kompetenciák megszerzéséhez résztvevőnként 60 óra ráfordítás szükséges, melyből a tanfolyam időtartama 30 óra, az egyénileg kidolgozandó feladat elkészítési ideje hozzávetőlegesen 30 óra.

A tananyag frissen tartása érdekében minden tanfolyamunknál legalább egy új tanegységet kidolgozunk. Ebben az esetben a résztvevők érdeklődésének megfelelően az antropometriai modellezésre esett a választásunk “Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés és tervezés, modellek és módszerek. Az illesztés lehetőségei: méretek, elérés, hozzáférés, helyszükséglet, terhelés és komfort. A CAAA programok áttekintése.” címmel 

A kis autó projekt

A kilencvenes évek végén egy autófejlesztés indult, melyben az ergonómiai és formatervezési feladatokban vettünk részt. Bár a körülmények kedvezőtlenül játszottak össze, és a gyártás nem indult be, ez a projekt lehetőséget adott a termékfejlesztési módszertan elemeinek gyakorlatban történő alkalmazására, hiszen felhasználói bevonásra, tervek finomítására és antropometriai értékelésre is sor került. A „Kis Autó Projekt” részeként a jármű belső kialakításának, lehetséges rendeltetéseinek (pl. speciális felhasználói rétegek számára is használhatóvá tétel) koncepcionális kidolgozása volt feladatunk:

  • Kezelői felület (műszerfal) kialakítás koncepció
  • Személygépkocsi belsőtér kialakítás
  • Koncepció célgépjárművek megvalósítására (multifunkcionalitás)

A projekt során az autó piacképességét növelő kérdésekkel – használhatóság, esztétikum, funkcionalitás – foglalkoztunk. Munkánk során a terméktervezés nemzetközileg elfogadott módszertana szerint jártunk el, javaslatainkat többek közt :

  • az antropometriai megfelelés ellenőrzése,
  • a piacszegmensek preferenciáinak megismerése,
  • a speciális felhasználói körök speciális igényeinek figyelembe vétele alapján fogalmaztuk meg.

A műszerfal kialakítás során több lépésben hat koncepciót dolgoztunk ki, melyből a Megbízó választása alapján kettőt dolgoztunk ki a habmodell elkészítésére alkalmas módon. A kiválasztott két műszerfal prototípusának elkészítéséhez helyettesítő műszerezési ajánlást készítettünk.

A gépjármű belső világának (kárpitozás, burkolatok) kialakítása nagymértékben függ a belső térben elhelyezkedő technológiai elemektől, ezért itt forma és színtanulmányokat mutatunk be. Az utastér használhatóságát méretei alapvetően meghatározzák, ezért antropometriai modellezéssel illesztési kísérletet végeztünk.

Az autó sikerének kulcsa a piaci rés felfedezése és a célcsoport igényeinek felismerése, és kielégítése. A siker érdekében egyrészt a műszerfal kezelőelemeire végeztünk felhasználói felmérést és tettünk műszerezési ajánlást (szükséges, választható extra minősítéssel), másrészt a gépkocsiból kialakítható speciális céljárművek funkcióit (mentő, mozgássérült autó) elemeztük, és megvalósítási lehetőségeket dolgoztunk ki.

Műszerfal koncepciók

A gépkocsi belső terének kialakítása a műszerfal tervezésével kezdődött meg. A tervezés nagyszámú teljes és rész műszerfal vázlat kreatív megalkotásával indult. Ezt egy házi értékelés-rangsorolás követte, melyet követően lehetőség nyílt részleteket is tartalmazó, teljes műszerfal változatok kidolgozására. A változatokból a Megbízó választotta ki azt a kettőt, melyeket a prototípus és a habmodell elkészítésére alkalmas tervekké fejlesztettünk tovább.

Személygépkocsi belsőtér kialakítás

A tágabban értelmezett belső tér tervezése elméletileg a műszerfalnál ismertetett módon történhet. Ebben az esetben annyi a különbség, hogy kötöttséget jelentenek egyrészt a műszerfal stílusa, formavilága, másrészt a csatlakozó gépészeti elemek, alkatrészek fizikai-technikai paraméterei.

Kezelői felület (műszerfal) kialakítás koncepció

A gépjárművezetés színvonalát, a vezetési tevékenységet a műszerfal elemei – kijelzők, kezelőszervek és további kiegészítők – alapvetően befolyásolják, de jelentős hatást gyakorolnak a vezető és az utasok komfortérzésére is. A műszerezettséget, a műszerek jellegét, a kijelzők és kezelőszervek elrendezését éppúgy összhangba kell hozni a gépjármű fő funkciójával, mint a felhasználói kör elvárásaival.

A gépkocsik műszerezésében általánosan választási lehetőséget kínálnak a felhasználóknak: adott kezelőszerv beépítésével vagy elhagyásával illetve különböző minőségű vagy kialakítású kezelőszerv beépítésével.

Koncepciónk szerint a műszerfal elemeit – a jármű kezelőszerveit – három csoportba célszerű sorolni:

  • alap: a járművezetéshez elengedhetetlen
  • választható: a felhasználó választása alapján építik be, beszereléséhez a lehetőség adott
  • extra: ritkán előforduló igény, szériakivitelben nem szerepel

A kezelőszervek, kijelzők az őket használó személyek alapján is csoportosíthatjuk:

  • vezető eszközei, „anyós ülés” eszközei, mindenki számára elérhető eszközök.

A projekt során az alábbi módszerek alkalmazásával gyűjtöttük össze a műszerezési lehetőségeket:

  • meglévő műszerezések tanulmányozása, felhasználói megkérdezés, felhasználói szimulációs gyakorlat.

Szimulációs felhasználói értékelés

A „szimulációs felhasználói értékelés” kísérlet volt részünkről különböző felhasználói csoportok gépjármű műszerezettségére vonatkozó elvárásaiban lévő különbségek megismerésére.

A kísérlet azon alapul, hogy a felhasználók csoportokba sorolhatók és e csoportok más és más célra használják autójukat illetve más-más műszert és kiegészítőt igényelnek. A szimulációt az indokolja, hogy bizonyos felhasználói kör igényeinek megismerése technikai okokból körülményes lehet, viszont kellő beleérző-képességgel rendelkező, a problémára nyitott személyek meg tudják becsülni a célcsoport igényeit.

A szimulációs gyakorlatot olyan egyetemista hallgatókkal végeztük, akik járatosak termékek ergonómiai értékelésében. A gyakorlat során 4-6 fős csoportokat alkottunk, s e csoportoknak egy-egy felhasználói körrel kellett azonosulniuk. A gyakorlathoz az alábbi célcsoportokat választottuk: :

  • fiatal, önálló nő, kereskedelmi területen vállalkozó, középkorú középvezető beosztású férfi, („top-manager”) társas ipari kisvállalkozás tagjai, családos közalkalmazott, középkorú mozgássérült.

A csoportok feladatai a következők voltak:

  • felhasználói kör pontos meghatározása (az azonosulás érdekében), termékhasználat motivációjának (cél, ok) meghatározása, példák, esetek gyűjtése, ergonómiai kritériumok meghatározása (biztonság, hatékonyság, komfort kulcsszavakkal), a termék elvárt funkcióinak meghatározása, kezelőszervek minősítése táblázatban (alap, választható, extra).

A gyakorlat lebonyolítására szánt egy óra sajnos rövidnek bizonyult a teljes kidolgozáshoz, bár a résztvevők számára érdekes volt a feladat, az azonosuláshoz és a részfeladatok megoldásához több időre lett volna szükség, vagy bizonyos feladatelemeket készen kellett volna megkapniuk. A felhasználói kör definiálása után eredmények csak korlátozottan tükrözik a célcsoport véleményét, lényegében a célcsoportokra vonatkozó sztereotípiák különbségei jelentek meg. A betekintésre átadott űrlapokból elsősorban a termékhasználat motivációi és az ergonómiai kritériumok használhatók – elsődlegesen marketing célokra.

A tényleges felhasználók tesztelését – a jármű funkciói alapján meghatározott – célcsoportok valós tagjaival szükséges lebonyolítani.

Koncepció célgépjárművek megvalósítására (multifunkcionalitás)

A piaci esélyek növelésének lehetséges módja speciális felhasználói rétegek igényeinek kielégítése. Ebbe a körbe tartozhatnak különböző foglalkozásokhoz, szolgáltatási körökhöz és életstílusokhoz kötődő szükségletek. Például szerviz autó, mentő vagy hűtőkocsi és lakóautó. Szintén speciális felhasználói körnek számítanak a mozgássérültek.

Az alapmodulokból építkező, könnyen módosítható, bővíthető konstrukció széles skálájú lehetőségeket biztosít lényegesen eltérő igényekre konfekcionált járművek kialakítására. Ebben a fejezetben két összefoglaló táblázatban rendszereztük a fenti igényeknek megfelelő változatokat, méret és speciális felszerelésigény megjelölésekkel. 

Vezérlőtermek ergonómiai kockázatelemzése

A kockázatértékelés részeként az ergonómiai értékelés során a fizikai és a mentális terhelés hatásait vizsgáltuk, amikor a fővállalkozó Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány a DSGI Ergonómiai Mérnöki Irodát kérte fel az E.ON csoporthoz tartozó hazai áramszolgáltatók ergonómiai kockázatainak feltárására, így az TITÁSZ ÜIK, KDSZ, Call Center és koordinátor munkaköreinek értékelésére.

A kockázatelemzés előkészítésekor azt feltételeztük, hogy a munkavégzés során a mentális terhelésből adódó veszélyforrások is megjelenhetnek, elsősorban a vezérlőtermi (ÜIK, KDSZ), operatív munkaszervezői (koordinátor) és telefonos ügyfélszolgálati (Call Center operátor) munkakörökben. Ezen munkakörök kijelölése a részletes elemezésre azért is volt szerencsés, mert ezzel megtörtént az üzemvitel operatív szervezői funkcióinak, tehát az emberi hibázásnak leginkább kitett területeknek vizsgálata.

Bár a munkahelyi kockázatelemzést a jogszabályok a munkabiztonság javítása érdekében írják elő, a modern vállalatirányítás egyik eszközeként komplex kockázatelemzésre épülő vállalati stratégiák is készülnek. Ez a megközelítés a vállalat egészére leselkedő kockázatokból indul ki, és azonosítja azokat a sérülékenységi ablakokat, melyek a jövőbeli működést veszélyeztetik; ebben a kontextusban a munkahelyi kockázatelemzés a humán erőforrásra vonatkozó kockázatelemzés, mely a dolgozót károsító tényezők azonosítására szorítkozik.

A veszélyes üzem operatív irányító, ügyeleti munkaköreiben fellelhető humán veszélyforrások azért különlegesek, mert itt a munkakörülményekből a dolgozóra irányuló veszélyek mellett maga a dolgozó is veszélyforrásként azonosítható. Nemkívánatos viselkedése (beavatkozás, utasítás, utasítás értelmezés stb.) a munkavégzés során nagy anyagi kárt, vagy balesetet okozhat, melynek ő maga, másik dolgozó illetve egyéb személyek is áldozataivá válhatnak.

A humán kockázatok elemzésekor tehát a dolgozóra és a dolgozóból származó olyan veszélyforrásokat tártuk fel, melyek bármi módon személyi sérüléshez vezethetnek (a szervezeti eredményességet jelentősen veszélyeztető tényezők a villamos ipar jellegéből adódóan közvetlenül emelik a balesetezés valószínűségét).

Nem volt feladatunk sem célunk szervezeti diagnózis felállítása, de nem kerülhető meg az eredmények értelmezésekor a munkatevékenységet jelentősen befolyásoló szervezeti folyamatok ismerete. A terep bejárása során alulnézetből keresztmetszetet kaptunk a folyamatban lévő szervezetformáló folyamatokról, melyből világosan kirajzolódik a jövőkép. Ezt a víziót azonban a három szolgáltató bejárása után ismertük meg, és úgy tűnik, hogy az értékrend változás (szolgáltatói szemléletmód előtérbe helyezése, munkakörök presztízsének alakulása), az információs technológiák fokozott bevezetése, és a szervezeti racionalizálás (átszervezések, összevonások, kiszervezések) hatásai alól csak kevesek vagy egyetlen dolgozó sem vonhatja ki magát.

Az eredményeket munkakörönként ismertettük (vállalva bizonyos redundanciát) az öt kategória értékelésével:

  • Szellemi tevékenység okozta terhelés
  • Kommunikáció
  • Szoftver
  • Környezeti tényezők
  • Szociális- és szervezeti munkakörnyezet

A négy munkakör értékelésekor kiemeltük az azonosított veszélyforrásokat, a kockázat csökkentés lehetséges módjait.

Az eredményeket tanulmányban foglaltuk össze. Minden területre elkészítettük a vizsgált munkakörök profillapját, mely szemléletes formában, tartalmazza a legfontosabb megállapításokat. A profillap mintája itt elérhető.

Szoftverértékelés

A számítógéppel támogatott munkatevékenység magában rejti azt a reális veszélyt, hogy a rosszul kialakított, nem az előírásoknak és szakirodalmi ajánlásoknak megfelelő szoftverek nem segítik kellően a hatékony végrehajtást, sőt indokolatlanul növelik a dolgozó szellemi és fizikai terhelését (pl. értelmezési nehézség, vagy többszörös billentyűleütés). A használt szoftvereket feltártuk azokat a körülményeket, amelyek potenciális veszélyforrást jelenthetnek. Az alábbi szempontok alapján értékeltük a használatos szoftvereket:

  • Funkcionalitás/használhatóság
  • Kezelhetőség
  • Tanulás támogatása (tanulhatóság)
  • Tájékoztatás használat közben
  • Felhasználói felület minősége

Biztonsági kultúra felmérés

A nagy kockázattal járó szervezetek esetében (pénzintézetek, közlekedési ágazatok szereplői, értékszállítók stb.) a biztonsági részlegek általában kedvezőtlen pozícióban vannak. A pénzügyi és stratégiai megszorítások elsők között ezen részlege(ke)t érik el, hiszen gazdasági aspektusból a biztonsági tevékenységek erőforrás igényesek és a bevétel növekedéshez adott értékük kevésbé bizonyítható más osztályokhoz képest. A biztonság prioritása, a bevétel kiesés megelőzésében játszott szerepe rendszerint utólagosan bizonyítható, rendkívüli események megtörténte után.

A rendszerváltás utózöngéjeként 1997-98-ban a postás kézbesítők elleni támadások száma drasztikus mértékben megnőtt. Részben ennek is köszönhetően, ebben az időszakban megjelenő szervezeti igény hatására megindult a biztonság fejlesztése. Ezt a folyamatot mutatja, hogy 1999-től folyamatos a szakember gárda bővülése: a rendőrségtől, a civil szféra biztonsági területeiről, államigazgatásból tapasztalt biztonsági szakemberek érkeztek.

A fenti törekvések lényegét a biztonsági kultúra fejlesztésében ragadhatjuk meg. A Magyar Posta Rt. esetében ugyanis a fejlett biztonsági kultúra megléte és annak kommunikációja alapfeltétele az üzleti megbízhatóságnak, az ügyfelek bizalmának, munkavállalói oldalról a szervezetben való hitnek és munkamorálnak, a szükséges munkakörülmények biztosításának.

A biztonsági kultúra viszonylag új keletű szakkifejezés. 1986 (a csernobili atomkatasztrófa) óta használatos a szakirodalomban. Az ebben az időszakban bekövetkezett világméretű katasztrófák ugyanis világossá tették a biztonsági szakemberek számára, hogy az addig uralkodó technokrata, nagyrészt műszaki fejlesztést célzó eljárások – melyek figyelmen kívül hagyták az emberi tényezők fontosságát – önmagukban nem növelik a biztonságot (Malik, 2002).

A projekt célja hozzájárulni a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatósága Biztonsági Szolgálat fejlesztéséhez azzal, hogy a „szolgáltató biztonság” megközelítésben a biztonság és a szolgáltató magatartás erősítéséhez javaslatokat, képzést és más hasznos anyagokat állít elő.

A Biztonsági szolgálat biztonsági kultúra felmérése

Vizsgált főbb biztonsági kultúra jellemzők:

  • Vezetés, biztonsággal kapcsolatos menedzsment attitűdök
  • Szervezeten belüli együttműködés, kommunikációs csatornák, információáramlás
  • Biztonsági irányelvek és eljárások
  • Biztonsági politika és biztonsági gyakorlat
  • Berendezések, tárgyi feltételek, munkahely kialakítás
  • Biztonsági és gazdasági szempontok viszonya
  • Felelősség és kompetenciakörök
  • Munkatársak bevonása a biztonsággal kapcsolatos kérdésekbe
  • Kockázatpercepció (a kockázat észlelése és felfogása, szubjektív értékelése)
  • A biztonsági képzések jelentősége és hatékonysága
  • Szervezeti tanulás és biztonság, „majdnem balesetek” (az emberi hibázás kárt okozó, de végül személyi sérüléshez nem vezető kihatásai) vizsgálata.

A kutatás célja, hogy betekintést nyújtson a dolgozók elvárásairól, ítéleteiről, véleményéről a Magyar Posta Rt. illetve a Biztonsági Szolgálat biztonsági kultúrája tekintetében. A biztonsági kultúra növelésének végső célja a biztonsági szempontból kritikus esemény (baleset)-megelőzés és a veszélyek elleni hatékony védekezés. E végső célt az alábbi rész-célokra bontottuk le:

  • a személyzet biztonsághoz történő viszonyulásának, hozzáállásának megismerése,
  • hiteles és megbízható adatok szolgáltatása egyfelől a szervezet biztonsági kultúrájának általános szintjére vonatkozóan, másfelől esetleges „biztonsági szűk keresztmetszetek” feltárása,
  • a biztonsági kultúra szempontjából kedvező gyakorlat(ok) főbb jellemzőinek azonosítása,
  • önértékelési módszer alkalmazásával az ún. „bázisszínvonal” megállapítása annak érdekében, hogy a későbbiekben ezt referenciaként használva a további évek fejlődési üteme megállapítható legyen (longitudinális vizsgálatok megalapozása), illetve összehasonlítási alapot teremtsen más szervezeti egységek biztonsági kultúra felmérésénél,
  • a biztonsági kultúra fejlesztési stratégiájához ad szempontokat.

A kutatás a következő fő kérdések megválaszolására törekedett:

  • Hogy élik meg a biztonsági osztályokon dolgozó személyek a saját és vezetőik biztonsággal kapcsolatos elköteleződését?
  • Mennyire tekintik a biztonsággal foglalkozó szakemberek naprakésznek és betarthatónak, továbbá betartottnak a biztonsági irányelveket és eljárásokat?
  • Milyen mértékű a szervezetben a biztonsági tudatosság és biztonsági gyakorlat?
  • Hogyan ítélik meg a munkatársak a szervezeten belüli együttműködést, kommunikációs csatornák- valamint információáramlás hatékonyságát a biztonsági kérdéseket illetően?
  • Milyennek látják a biztonsági és gazdasági szempontok viszonyát?
  • Milyen mértékben vonják be a munkatársakat a biztonsággal kapcsolatos kérdések megoldásába?
  • Mennyire ítélik veszélyesnek a biztonsági osztályokon, továbbá szervezetben történő munkavégzést?
  • Hogy ítélik meg a biztonsági képzések jelentőségét és hatékonyságát?
  • Milyennek ítélik meg a biztonsági osztályokon dolgozók tárgyi feltételeiket, munkahely kialakításukat, a munkájuk során használt technikai berendezéseket?
  • Milyen formában és módon történik a biztonságra vonatkozó szervezeti tanulás?

Biztonsági kultúra képzési program (alap)

A projekt során kidolgozásra került egy Biztonsági kultúra képzési program, melyen a hallgatók megismerkednek a biztonsági kultúra elméleti alapjaival, elsajátítják a biztonság-tudatos viselkedés elemeit, és ezáltal fokozódik a biztonság iránti érzékenységük, valamint alapfokon alkalmassá válnak ezen értékrend továbbítására.

A SOL rendszer szoftver-ergonómiai értékelése

A Pannon GSM Rt. SOL nevű rendszerének értékelését és fejlesztési javaslatok kidolgozását, a szoftver ergonómiai elemzését a DSGI Ergonómiai Mérnöki Iroda végezte. A Pannon GSM Rt. az informatikai fejlesztések részeként a SOL program fejlesztéséhez szoftver-ergonómia ismeretek hasznosítása mellett döntött.

A szoftver-ergonómia alapvető elve, hogy a lehetőség szerinti legjobb kompromisszumokat kell megtalálni a számítógépes rendszer eredményessége és a felhasználó ráfordításai között. Ezek a szempontok első közelítésben egymással összeegyeztethetetlennek tűnnek, valójában azonban csak nehézkesen tanulható és használható rendszerek, illetve motiválatlan felhasználók esetén azok.

A felhasználói felület (az alkalmazott interakciós módok) ergonómiai színvonalát az objektív teljesítmény és a felhasználó ráfordításának viszonya jellemzi. Nyilvánvalóan nem kielégítő, ha egy rendszerrel a felhasználó még nagy ráfordítások árán is csak szerény eredményt tud elérni. Az lenne kívánatos, hogy a rendszer könnyen tanulható és könnyen – és ugyanakkor eredményesen – használható legyen.

Ezt az alapvető elvet a következő három további alapelv segítségével követhetjük:

  • tervezéskor mindig tartsuk szem előtt a felhasználók tevékenységét,
  • ismerjük a felhasználókat, és
  • a lehetőség szerint vonjuk be a felhasználókat (vagy azok képviselőit) a fejlesztési folyamatba.

A szakértői csoport jelentős időkényszerben dolgozva próbálta a fenti elveket a SOL rendszerre alkalmazni. A projektzáró dokumentumban és prezentáción három szinten mutattuk be az eredményeket:

  • A „követelmények” a használati körülményekből a fejlesztés menedzsment követelményeit vezetjük le.
  • A „SOL általános elemzése” a SOL egészére érvényes megállapításokat tartalmazza.
  • A tervezési elvek konkrét alkalmazását a képernyőképek részletes elemzésével mutattuk be.