A munkahelyek és a környezet ergonómiai értékelésével a forgalomirányítói munkakörben dolgozók munkafeltételeinek javítási lehetőségeit vizsgáltuk. Célunk a vasútüzem biztonságának növelése és az emberi tévedés lehetőségének csökkentése mellett a dolgozókat érintő egészségkárosító körülmények kiküszöbölése, hatásuk csökkentése volt. Ezen belül külön figyelmet kapott a forgalomirányítás biztonságának, a munka hatékonyságának emelése, a dolgozói elégedettség növelése és kényelmesebb munkafeltétek biztosítása. Ezen célok megvalósítása lehetővé teszi azonos vagy csökkenő igénybevétel mellett a hatékonyabb munkavégzést.
A vizsgálati célkitűzés szerint a felmérésbe bevont tíz állomás forgalomirányítói (főrendelkező, rendelkező, táblakezelő, naplózó és engedélyes) munkaköreiben a munkafeltételeket értékeltük.
Módszertani elemek bemutatása
Az értékeléshez a hazai és a külföldi gyakorlatban alkalmazott vizsgálati módszereket használtunk fel a vasútüzemi körülményekhez adaptálva azokat. A dolgozói vélemények megismeréséhez kérdőívet használtunk. Szakértői helyszíni bejárás alkalmával mértük fel és értékeltük a fizikai és szociális környezetet, egyúttal a munkatevékenységeket elemeztük, videofelvételek segítségével. A munkahelyek elrendezését és az eszközök megfelelőségét számítógéppel támogatott antropometriai értékeléssel vizsgáltuk. A fizikai és mentális terhelés értékeléséhez kommunikációelemzést, terhelésértékelést és figyelemkoncentráció tesztet alkalmaztunk.
Kommunikációelemzés
A forgalomirányító tevékenység jellemzője, hogy folyamatosan sok és pontos információ szükséges a munkavégzéshez. A munkatevékenység jelentős részét teszi ki az információcsere ember-ember és ember-számítógép viszonylatban. A kommunikációs folyamatot (mely lehet egy vagy kétirányú, jellegét tekintve pedig passzív vagy aktív), és annak körülményeit több módon lehet elemezni, értékelni. Forgalomirányító tevékenység esetében a kommunikációs irányok, eszközök, azok fontossági sorrendje és a résztvevők térbeli helyzete volt érdekes számunkra. Ezek a tényezők befolyásolják a gyors, lehetőleg hibamentes döntéseket.
A kommunikációban résztvevő személyek, a használt eszközök, az irányok és a fontossági sorrendek rögzítésére, feltérképezésére űrlapot töltöttünk ki helyszínenként. A kiértékelés során ezek az információk használhatók a tényleges helyszínrajzzal összevetve és értékelhetők a kommunikációhoz biztosított eszközök megfelelősége.
A kommunikáció elemzés kapcsán ki kell térni a tevékenység dokumentálását és támogatását célzó papír és elektronikus információhordozók értékelésére, tartalmi, használhatósági és elérhetőségi kritériumok alapján.
Terhelésértékelés
A dolgozók fizikai és mentális terhelésének objektív (pl. műszeres) mérésére csak laboratóriumi keretek között van lehetőség. Olyan relatív mutatókat kellett keresnünk, melyek jellegüknél fogva alkalmasak az állomások és munkakörök közötti terheléskülönbségek meghatározására. Az időegység alatt kezelt vonatok száma volt a leginkább elérhető adat, mely a fenti kategóriák (állomás és munkakör) különbségeit valamint az időbeli – heti és napi – ingadozásokat is mutatja. Ehhez a fejrovatos naplóban rögzített adatokat és az állomások által szolgáltatott adatokat (SZIR) vettük alapul. Ezeket az adatokat lehetett felhasználni fajlagos adatok képzésére, időegységre, egyénre bontva és a változás jellemzésére.
Figyelemkoncentráció teszt
Az értékelt munkahelyeken az általános magyar ipari gyakorlattól eltérően 12 órás munkaidő, a többműszakos munkarend és a hibás döntések esetén várható nagyobb kockázat miatt vizsgálni kellett a dolgozók figyelemkoncentrációjának változását. A munkaidő alatt több alkalommal mért teljesítményingadozást és a hibázások számának alakulása a mentális terhelésre is utal
Eredmények összegző értékelése
A helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatainkat és információinkat csatoltuk az aktuális témakörök összegző értékeléséhez. Igyekeztünk kijelölni azokat a kulcsfontosságú területeket, melyek problémáinak megoldása legnagyobb mértékben elősegíthetné a dolgozói elégedettség növekedését, a szervezet társadalmilag hasznos céljaival való azonosulást és előrelépést jelentene a hatékonyabb, biztonságosabb és kényelmesebb munkavégzés irányába. A kérdőív kiértékelése után elmondható, hogy a szakértői vélemények nagyrészt egybeesnek a dolgozói véleményekkel.
Az összegzés témakörei a következők voltak a lezáró dokumentumban:
- Munkarend és munkatevékenység:
- Alkalmasság és képzés
- Munkarend
- A munkatevékenység megoszlása és ütemezhetősége
- Fizikai és mentális terhelés
- Információs és számítógépes támogatás
Ergonómiai javaslatok
Forgalmi szolgálattevők munkahelyének ergonómiai értékelése alapján a vasút számára ergonómiai ajánlásokat három fő csoportba fogalmaztuk meg: Az első csoportban az ergonómiai szemléletmódot leginkább tükröző rendszer-elméleti megközelítés, a teljes ember – gép – munkahely rendszerre kiterjedő koncepcionális fejlesztés elemei tartoznak. A megközelítés létjogosultságát az adja, hogy a munkahelyek kialakítása, a képzések lebonyolítása komoly erőforrás igényű, hosszú távú befektetés, melyet csak megfontoltan, a szervezeti stratégiai célokat szem előtt tartva célszerű megvalósítani. Ezek a feladatok a munkavégzést alapjaiban érintik, nagyobb lélegzetvételű, hosszabb idő alatt, magasabb költséggel valósíthatók meg, és az ergonómiai módszertan alkalmazhatóságát mutatják be, felölelik a vasúti forgalom irányítási rendszerének átfogó ergonómiai, munkaszervezési és munkahely-kialakítás kérdéseit.
A második csoportban a szorosan a forgalmi szolgálattevők munkakörülményeihez kapcsolódó, rövidtávon, viszonylag kis ráfordítással megvalósítható javaslatok szerepelnek, melyek elsősorban a hibák javítását, egyenetlenségek megszüntetését, hiányosságok pótlását tartalmazzák. Mivel ezeknek a javaslatoknak megfogalmazásakor a jelenlegi helyzetből indultunk ki, megvalósításukkor egyedileg kell azt biztosítani, hogy a fejlesztések hosszabbtávon is hasznosak legyenek, és ne jelentsék véletlenül sem egy időközben túlhaladottá váló rendszer konzerválását, vagy váljanak felesleges kiadássá.
A harmadik csoportba tartozó javaslatok a vizsgálat kiterjesztését tartalmazzák a vasút más olyan területeire is, ahol a hatékonyság, biztonság, illetve dolgozói elégedettség növelésével az ergonómiai módszertan közvetlenül és közvetve értékteremtővé válhat.
