A kilencvenes évek végén egy autófejlesztés indult, melyben az ergonómiai és formatervezési feladatokban vettünk részt. Bár a körülmények kedvezőtlenül játszottak össze, és a gyártás nem indult be, ez a projekt lehetőséget adott a termékfejlesztési módszertan elemeinek gyakorlatban történő alkalmazására, hiszen felhasználói bevonásra, tervek finomítására és antropometriai értékelésre is sor került. A „Kis Autó Projekt” részeként a jármű belső kialakításának, lehetséges rendeltetéseinek (pl. speciális felhasználói rétegek számára is használhatóvá tétel) koncepcionális kidolgozása volt feladatunk:

• Kezelői felület (műszerfal) kialakítás koncepció
• Személygépkocsi belsőtér kialakítás
• Koncepció célgépjárművek megvalósítására (multifunkcionalitás)

A projekt során az autó piacképességét növelő kérdésekkel – használhatóság, esztétikum, funkcionalitás – foglalkoztunk. Munkánk során a terméktervezés nemzetközileg elfogadott módszertana szerint jártunk el, javaslatainkat többek közt :

• az antropometriai megfelelés ellenőrzése,
• a piacszegmensek preferenciáinak megismerése,
• a speciális felhasználói körök speciális igényeinek figyelembe vétele alapján fogalmaztuk meg.

A műszerfal kialakítás során több lépésben hat koncepciót dolgoztunk ki, melyből a Megbízó választása alapján kettőt dolgoztunk ki a habmodell elkészítésére alkalmas módon. A kiválasztott két műszerfal prototípusának elkészítéséhez helyettesítő műszerezési ajánlást készítettünk.

A gépjármű belső világának (kárpitozás, burkolatok) kialakítása nagymértékben függ a belső térben elhelyezkedő technológiai elemektől, ezért itt forma és színtanulmányokat mutatunk be. Az utastér használhatóságát méretei alapvetően meghatározzák, ezért antropometriai modellezéssel illesztési kísérletet végeztünk.

Az autó sikerének kulcsa a piaci rés felfedezése és a célcsoport igényeinek felismerése, és kielégítése. A siker érdekében egyrészt a műszerfal kezelőelemeire végeztünk felhasználói felmérést és tettünk műszerezési ajánlást (szükséges, választható extra minősítéssel), másrészt a gépkocsiból kialakítható speciális céljárművek funkcióit (mentő, mozgássérült autó) elemeztük, és megvalósítási lehetőségeket dolgoztunk ki.

Műszerfal koncepciók

A gépkocsi belső terének kialakítása a műszerfal tervezésével kezdődött meg. A tervezés nagyszámú teljes és rész műszerfal vázlat kreatív megalkotásával indult. Ezt egy házi értékelés-rangsorolás követte, melyet követően lehetőség nyílt részleteket is tartalmazó, teljes műszerfal változatok kidolgozására. A változatokból a Megbízó választotta ki azt a kettőt, melyeket a prototípus és a habmodell elkészítésére alkalmas tervekké fejlesztettünk tovább.

Személygépkocsi belsőtér kialakítás

A tágabban értelmezett belső tér tervezése elméletileg a műszerfalnál ismertetett módon történhet. Ebben az esetben annyi a különbség, hogy kötöttséget jelentenek egyrészt a műszerfal stílusa, formavilága, másrészt a csatlakozó gépészeti elemek, alkatrészek fizikai-technikai paraméterei.

Kezelői felület (műszerfal) kialakítás koncepció

A gépjárművezetés színvonalát, a vezetési tevékenységet a műszerfal elemei – kijelzők, kezelőszervek és további kiegészítők – alapvetően befolyásolják, de jelentős hatást gyakorolnak a vezető és az utasok komfortérzésére is. A műszerezettséget, a műszerek jellegét, a kijelzők és kezelőszervek elrendezését éppúgy összhangba kell hozni a gépjármű fő funkciójával, mint a felhasználói kör elvárásaival.

A gépkocsik műszerezésében általánosan választási lehetőséget kínálnak a felhasználóknak: adott kezelőszerv beépítésével vagy elhagyásával illetve különböző minőségű vagy kialakítású kezelőszerv beépítésével.

Koncepciónk szerint a műszerfal elemeit – a jármű kezelőszerveit – három csoportba célszerű sorolni:

• alap: a járművezetéshez elengedhetetlen
• választható: a felhasználó választása alapján építik be, beszereléséhez a lehetőség adott
• extra: ritkán előforduló igény, szériakivitelben nem szerepel

A kezelőszervek, kijelzők az őket használó személyek alapján is csoportosíthatjuk:

• vezető eszközei, „anyós ülés” eszközei, mindenki számára elérhető eszközök.

A projekt során az alábbi módszerek alkalmazásával gyűjtöttük össze a műszerezési lehetőségeket:

• meglévő műszerezések tanulmányozása, felhasználói megkérdezés, felhasználói szimulációs gyakorlat.

Szimulációs felhasználói értékelés

A „szimulációs felhasználói értékelés” kísérlet volt részünkről különböző felhasználói csoportok gépjármű műszerezettségére vonatkozó elvárásaiban lévő különbségek megismerésére.

A kísérlet azon alapul, hogy a felhasználók csoportokba sorolhatók és e csoportok más és más célra használják autójukat illetve más-más műszert és kiegészítőt igényelnek. A szimulációt az indokolja, hogy bizonyos felhasználói kör igényeinek megismerése technikai okokból körülményes lehet, viszont kellő beleérző-képességgel rendelkező, a problémára nyitott személyek meg tudják becsülni a célcsoport igényeit.

A szimulációs gyakorlatot olyan egyetemista hallgatókkal végeztük, akik járatosak termékek ergonómiai értékelésében. A gyakorlat során 4-6 fős csoportokat alkottunk, s e csoportoknak egy-egy felhasználói körrel kellett azonosulniuk. A gyakorlathoz az alábbi célcsoportokat választottuk: :

• fiatal, önálló nő, kereskedelmi területen vállalkozó, középkorú középvezető beosztású férfi, („top-manager”) társas ipari kisvállalkozás tagjai, családos közalkalmazott, középkorú mozgássérült.

A csoportok feladatai a következők voltak:

• felhasználói kör pontos meghatározása (az azonosulás érdekében), termékhasználat motivációjának (cél, ok) meghatározása, példák, esetek gyűjtése, ergonómiai kritériumok meghatározása (biztonság, hatékonyság, komfort kulcsszavakkal), a termék elvárt funkcióinak meghatározása, kezelőszervek minősítése táblázatban (alap, választható, extra).

A gyakorlat lebonyolítására szánt egy óra sajnos rövidnek bizonyult a teljes kidolgozáshoz, bár a résztvevők számára érdekes volt a feladat, az azonosuláshoz és a részfeladatok megoldásához több időre lett volna szükség, vagy bizonyos feladatelemeket készen kellett volna megkapniuk. A felhasználói kör definiálása után eredmények csak korlátozottan tükrözik a célcsoport véleményét, lényegében a célcsoportokra vonatkozó sztereotípiák különbségei jelentek meg. A betekintésre átadott űrlapokból elsősorban a termékhasználat motivációi és az ergonómiai kritériumok használhatók – elsődlegesen marketing célokra.

A tényleges felhasználók tesztelését – a jármű funkciói alapján meghatározott – célcsoportok valós tagjaival szükséges lebonyolítani.

Koncepció célgépjárművek megvalósítására (multifunkcionalitás)

A piaci esélyek növelésének lehetséges módja speciális felhasználói rétegek igényeinek kielégítése. Ebbe a körbe tartozhatnak különböző foglalkozásokhoz, szolgáltatási körökhöz és életstílusokhoz kötődő szükségletek. Például szerviz autó, mentő vagy hűtőkocsi és lakóautó. Szintén speciális felhasználói körnek számítanak a mozgássérültek.

Az alapmodulokból építkező, könnyen módosítható, bővíthető konstrukció széles skálájú lehetőségeket biztosít lényegesen eltérő igényekre konfekcionált járművek kialakítására. Ebben a fejezetben két összefoglaló táblázatban rendszereztük a fenti igényeknek megfelelő változatokat, méret és speciális felszerelésigény megjelölésekkel.