Vezérlőtermek ergonómiai kockázatelemzése

A kockázatértékelés részeként az ergonómiai értékelés során a fizikai és a mentális terhelés hatásait vizsgáltuk, amikor a fővállalkozó Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány a DSGI Ergonómiai Mérnöki Irodát kérte fel az E.ON csoporthoz tartozó hazai áramszolgáltatók ergonómiai kockázatainak feltárására, így az TITÁSZ ÜIK, KDSZ, Call Center és koordinátor munkaköreinek értékelésére.

A kockázatelemzés előkészítésekor azt feltételeztük, hogy a munkavégzés során a mentális terhelésből adódó veszélyforrások is megjelenhetnek, elsősorban a vezérlőtermi (ÜIK, KDSZ), operatív munkaszervezői (koordinátor) és telefonos ügyfélszolgálati (Call Center operátor) munkakörökben. Ezen munkakörök kijelölése a részletes elemezésre azért is volt szerencsés, mert ezzel megtörtént az üzemvitel operatív szervezői funkcióinak, tehát az emberi hibázásnak leginkább kitett területeknek vizsgálata.

Bár a munkahelyi kockázatelemzést a jogszabályok a munkabiztonság javítása érdekében írják elő, a modern vállalatirányítás egyik eszközeként komplex kockázatelemzésre épülő vállalati stratégiák is készülnek. Ez a megközelítés a vállalat egészére leselkedő kockázatokból indul ki, és azonosítja azokat a sérülékenységi ablakokat, melyek a jövőbeli működést veszélyeztetik; ebben a kontextusban a munkahelyi kockázatelemzés a humán erőforrásra vonatkozó kockázatelemzés, mely a dolgozót károsító tényezők azonosítására szorítkozik.

A veszélyes üzem operatív irányító, ügyeleti munkaköreiben fellelhető humán veszélyforrások azért különlegesek, mert itt a munkakörülményekből a dolgozóra irányuló veszélyek mellett maga a dolgozó is veszélyforrásként azonosítható. Nemkívánatos viselkedése (beavatkozás, utasítás, utasítás értelmezés stb.) a munkavégzés során nagy anyagi kárt, vagy balesetet okozhat, melynek ő maga, másik dolgozó illetve egyéb személyek is áldozataivá válhatnak.

A humán kockázatok elemzésekor tehát a dolgozóra és a dolgozóból származó olyan veszélyforrásokat tártuk fel, melyek bármi módon személyi sérüléshez vezethetnek (a szervezeti eredményességet jelentősen veszélyeztető tényezők a villamos ipar jellegéből adódóan közvetlenül emelik a balesetezés valószínűségét).

Nem volt feladatunk sem célunk szervezeti diagnózis felállítása, de nem kerülhető meg az eredmények értelmezésekor a munkatevékenységet jelentősen befolyásoló szervezeti folyamatok ismerete. A terep bejárása során alulnézetből keresztmetszetet kaptunk a folyamatban lévő szervezetformáló folyamatokról, melyből világosan kirajzolódik a jövőkép. Ezt a víziót azonban a három szolgáltató bejárása után ismertük meg, és úgy tűnik, hogy az értékrend változás (szolgáltatói szemléletmód előtérbe helyezése, munkakörök presztízsének alakulása), az információs technológiák fokozott bevezetése, és a szervezeti racionalizálás (átszervezések, összevonások, kiszervezések) hatásai alól csak kevesek vagy egyetlen dolgozó sem vonhatja ki magát.

Az eredményeket munkakörönként ismertettük (vállalva bizonyos redundanciát) az öt kategória értékelésével:

  • Szellemi tevékenység okozta terhelés
  • Kommunikáció
  • Szoftver
  • Környezeti tényezők
  • Szociális- és szervezeti munkakörnyezet

A négy munkakör értékelésekor kiemeltük az azonosított veszélyforrásokat, a kockázat csökkentés lehetséges módjait.

Az eredményeket tanulmányban foglaltuk össze. Minden területre elkészítettük a vizsgált munkakörök profillapját, mely szemléletes formában, tartalmazza a legfontosabb megállapításokat. A profillap mintája itt elérhető.

Szoftverértékelés

A számítógéppel támogatott munkatevékenység magában rejti azt a reális veszélyt, hogy a rosszul kialakított, nem az előírásoknak és szakirodalmi ajánlásoknak megfelelő szoftverek nem segítik kellően a hatékony végrehajtást, sőt indokolatlanul növelik a dolgozó szellemi és fizikai terhelését (pl. értelmezési nehézség, vagy többszörös billentyűleütés). A használt szoftvereket feltártuk azokat a körülményeket, amelyek potenciális veszélyforrást jelenthetnek. Az alábbi szempontok alapján értékeltük a használatos szoftvereket:

  • Funkcionalitás/használhatóság
  • Kezelhetőség
  • Tanulás támogatása (tanulhatóság)
  • Tájékoztatás használat közben
  • Felhasználói felület minősége

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük