Kategória: Kiemelt bejegyzések

Vezérlőtermek ergonómiai kockázatelemzése

DSGI_admin Szólj hozzá!

A kockázatértékelés részeként az ergonómiai értékelés során a fizikai és a mentális terhelés hatásait vizsgáltuk, amikor a fővállalkozó Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány a DSGI Ergonómiai Mérnöki Irodát kérte fel az E.ON csoporthoz tartozó hazai áramszolgáltatók ergonómiai kockázatainak feltárására, így az TITÁSZ ÜIK, KDSZ, Call Center és koordinátor munkaköreinek értékelésére.

A kockázatelemzés előkészítésekor azt feltételeztük, hogy a munkavégzés során a mentális terhelésből adódó veszélyforrások is megjelenhetnek, elsősorban a vezérlőtermi (ÜIK, KDSZ), operatív munkaszervezői (koordinátor) és telefonos ügyfélszolgálati (Call Center operátor) munkakörökben. Ezen munkakörök kijelölése a részletes elemezésre azért is volt szerencsés, mert ezzel megtörtént az üzemvitel operatív szervezői funkcióinak, tehát az emberi hibázásnak leginkább kitett területeknek vizsgálata.

Bár a munkahelyi kockázatelemzést a jogszabályok a munkabiztonság javítása érdekében írják elő, a modern vállalatirányítás egyik eszközeként komplex kockázatelemzésre épülő vállalati stratégiák is készülnek. Ez a megközelítés a vállalat egészére leselkedő kockázatokból indul ki, és azonosítja azokat a sérülékenységi ablakokat, melyek a jövőbeli működést veszélyeztetik; ebben a kontextusban a munkahelyi kockázatelemzés a humán erőforrásra vonatkozó kockázatelemzés, mely a dolgozót károsító tényezők azonosítására szorítkozik.

A veszélyes üzem operatív irányító, ügyeleti munkaköreiben fellelhető humán veszélyforrások azért különlegesek, mert itt a munkakörülményekből a dolgozóra irányuló veszélyek mellett maga a dolgozó is veszélyforrásként azonosítható. Nemkívánatos viselkedése (beavatkozás, utasítás, utasítás értelmezés stb.) a munkavégzés során nagy anyagi kárt, vagy balesetet okozhat, melynek ő maga, másik dolgozó illetve egyéb személyek is áldozataivá válhatnak.

A humán kockázatok elemzésekor tehát a dolgozóra és a dolgozóból származó olyan veszélyforrásokat tártuk fel, melyek bármi módon személyi sérüléshez vezethetnek (a szervezeti eredményességet jelentősen veszélyeztető tényezők a villamos ipar jellegéből adódóan közvetlenül emelik a balesetezés valószínűségét).

Nem volt feladatunk sem célunk szervezeti diagnózis felállítása, de nem kerülhető meg az eredmények értelmezésekor a munkatevékenységet jelentősen befolyásoló szervezeti folyamatok ismerete. A terep bejárása során alulnézetből keresztmetszetet kaptunk a folyamatban lévő szervezetformáló folyamatokról, melyből világosan kirajzolódik a jövőkép. Ezt a víziót azonban a három szolgáltató bejárása után ismertük meg, és úgy tűnik, hogy az értékrend változás (szolgáltatói szemléletmód előtérbe helyezése, munkakörök presztízsének alakulása), az információs technológiák fokozott bevezetése, és a szervezeti racionalizálás (átszervezések, összevonások, kiszervezések) hatásai alól csak kevesek vagy egyetlen dolgozó sem vonhatja ki magát.

Az eredményeket munkakörönként ismertettük (vállalva bizonyos redundanciát) az öt kategória értékelésével:

  • Szellemi tevékenység okozta terhelés
  • Kommunikáció
  • Szoftver
  • Környezeti tényezők
  • Szociális- és szervezeti munkakörnyezet

A négy munkakör értékelésekor kiemeltük az azonosított veszélyforrásokat, a kockázat csökkentés lehetséges módjait.

Az eredményeket tanulmányban foglaltuk össze. Minden területre elkészítettük a vizsgált munkakörök profillapját, mely szemléletes formában, tartalmazza a legfontosabb megállapításokat. A profillap mintája itt elérhető.

Szoftverértékelés

A számítógéppel támogatott munkatevékenység magában rejti azt a reális veszélyt, hogy a rosszul kialakított, nem az előírásoknak és szakirodalmi ajánlásoknak megfelelő szoftverek nem segítik kellően a hatékony végrehajtást, sőt indokolatlanul növelik a dolgozó szellemi és fizikai terhelését (pl. értelmezési nehézség, vagy többszörös billentyűleütés). A használt szoftvereket feltártuk azokat a körülményeket, amelyek potenciális veszélyforrást jelenthetnek. Az alábbi szempontok alapján értékeltük a használatos szoftvereket:

  • Funkcionalitás/használhatóság
  • Kezelhetőség
  • Tanulás támogatása (tanulhatóság)
  • Tájékoztatás használat közben
  • Felhasználói felület minősége

Hódít a CERA

DSGI_admin Szólj hozzá!

Egyre többen ismerik, és örömmel használják az Összetett Ergonómiai Kockázatbecslést.

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Ergonómiai laboratóriumában a testtartásból, az erőkifejtésből, a kézi anyagmozgatásból, illetve az ismétlődő mozdulatokból eredő fizikai terhelés kockázatainak minőségi és mennyiségi megítélésére használható eszközök és módszerek felkutatására, és adaptálására kerül sor.

 A munkavédelem, az ergonómia olyan szakterület, melyben az elmélet és a szakmai tapasztalat együttesen vezethet eredményre, ezért a kutatásban az ország különböző intézményeiben dolgozó kutatók mellett a munkavédelmet értéknek tartó és magas szinten művelő vállalkozások gyakorló szakemberei is részt vesznek. A CERA kidolgozásával az volt a célunk, hogy az ergonómiában kevéssé járatos munkabiztonsági szakemberek is könnyen és hatékonyan tudják a különböző jellegű ergonómiai kockázatokat azonosítani.

Különböző ergonómiai kockázatbecslő eszközöket dolgozunk ki, a mikrovállalkozások számára is elérhető egyszerű értékelő lapoktól kezdve a modern, 3D képalkotáson alapuló, minősített ergonómiai szakemberek által használható számítógéppel támogatott módszerekig.

 Kérjük, tájékozódjon a munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedésekről, ismerje meg kutatási módszerünket, sajátítsa el a kockázatbecsléshez kidolgozott rendszerünket, váljon a módszer fejlesztésében közreműködő közösség részévé, és tegyen ön is a munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések visszaszorításáért saját munkahelyén.

 Az összetett ergonómiai kockázatbecslés a fizikai munkavégzés során a testhelyzetből, erőkifejtésből, a kézi anyagmozgatásból, illetve az ismétlődő mozdulatokból eredő fizikai terhelés kockázatainak minőségi és mennyiségi megítélésére használható módszer.  A CERA értékelés módszertani megbízhatóságát az alapul vett szabványi háttér alapozza meg. 

Munkahelyek ergonómiai szempontú értékelése-fejlesztése

DSGI_admin Szólj hozzá!

A munkavégzés színvonalát befolyásoló tényezők fejlesztését az ember – gép – környezet rendszerelvű megközelítésében végezzük.

Elemezzük a munkatevékenységet, munkaszervezést, vizsgáljuk az alkalmazottak, valamint az épített és technológiai környezet adottságait, majd ezek alapján teszünk komplex javaslatot a fenti rendszer átalakítására.

Mivel az ipari termelésben, irodában vagy szolgáltatói szektorban végzett emberi munka mennyisége és minősége a vállalkozások eredményességét alapvetően befolyásolja, célszerű olyan munkafeltételeket kialakítani, melyben ösztönzött munkatársak a munkafeladat szempontjából ideális körülmények között dolgoznak. A munkahelyek ergonómiailag helyes kialakítása a termelékeny, magas színvonalú munkavégzés feltételeinek létrehozása mellett a dolgozói elégedettség és elkötelezettség megteremtésével és növelésével is hozzájárul a vállalkozás eredményes működéséhez.

A munkahelyek fejlesztésének főbb jellemzői:

  • tevékenységelemzésen alapul,
  • komplex megközelítést alkalmaz (fizikai – antropometriai, mentális és szociális tényezőket is vizsgál),
  • az ergonómiai elveket ütközteti a szervezeti célkitűzésekkel,
  • a teljes munkakörnyezetre kiterjed,
  • környezeti jellemzőket is vizsgál,
  • épít a dolgozói közreműködésre,
  • a hatékonyságot, minőséget és biztonságot együttesen javítja.

Az ergonómiai munkahely kialakítási-fejlesztési projekt során szóban és írásban

  • értékeljük és minősítjük a munkahelyeket szervezet – csoport – egyéni munkahely szinten,
  • javaslatot teszünk a fejlesztés lépéseire a kritikus tényezők fontossága és sürgőssége alapján,
  • javaslatokat teszünk (esetenként alternatívákkal) a komplex munkakörnyezet átalakítására,
  • elkészítjük a célszerszámok, a bútorzat, az elrendezés vázlatait.

A munkahelyek fejlesztéséhez több, egymást erősítő eljárást alkalmazunk, pl. szakértői bejárás, tevékenységelemzés, dolgozói és felhasználói megkérdezés, környezeti mérések, antropometriai modellezés, ellenőrző listák, videotechnika, mozdulatelemzés stb.