Herendi komplex problémafeltárás

A Herendi Porcelánmanufaktúrában az öntőműhely átalakítása után egy minden munkahelyre kiterjedő komplex munkahely-ergonómiai felmérést végeztünk dolgozói megkérdezéssel és helyszíni bejárással. A komplex ergonómiai feltárás célja egy átfogó kép felvázolása, melyben a különböző részlegek és különböző kérdéskörök egyaránt megjelennek. Vizsgálatunkban törvényszerűen hiányosságokra találunk és elégedetlenséggel szembesülünk, hiszen többségében erre irányuló kérdéseket teszünk fel. A további fejlesztés irányainak kutatása vezet bennünket mindig a gyengeségek keresésére, az, hogy megmutathassuk a munkahelyek fejlesztésének célterületeit.

A vizsgálat előkészítéseként két azonos tematikájú, ám a munkatevékenységnek megfelelően hangolt kérdőívet dolgoztunk ki. Az „ipari”-ként elnevezett kérdőív a termelésben közvetlenül résztvevők munkahelyéhez és munkakörülményéhez igazodik, mélyebben vizsgálva pl. az anyagmozgatást vagy a kéziszerszámokat. Az „irodai” kérdőív a szellemi munka jellemzőit boncolja részletesebben, ehhez kapcsolódóan a számítógépes munkahely kialakítást.

Az előkészített kérdőívet a Manufaktúra illetékesei véleményezték, kiegészítették és jóváhagyták, majd biztosították a felvétel körülményeit. A közel 350 fő részvételével lefolytatott felmérésben a következő területeket vizsgáltuk:

  • tevékenység jellemzők,
  • munkahely elrendezés és kialakítás,
  • eszközellátás,
  • környezeti tényezők,
  • munkaszervezés,
  • szociális jellemzők,
  • kritikus tényezők.

Mivel a Manufaktúrában rendszeresen megtörténik a dolgozói morál felmérés, ezért az érdekeltségi, szervezési rendszer több elemét ebben a felmérésben nem vizsgáltuk. Szerettük volna elkerülni azt, hogy a rendszeresen ismétlődő felmérések csökkentsék a dolgozók válaszadási kedvét, továbbá kíméltük a munkaidő alapot is azzal, hogy a felméréshez véletlenszerűen választottuk ki a résztvevőket.

Egy napon, két helyszínen, 11 ülésben, egyszerre 30-40 fő töltötte ki a kérdőívet, úgy hogy a kérdőívek kitöltése során a segítségnyújtást és a begyűjtést Irodánk munkatársai végezték. A kitöltött kérdőíveket az adatrögzítés után megsemmisítettük.

Meg kell említeni a résztvevők lelkesedését, hiszen kiemelkedően alapos volt a szöveges kérdések megválaszolási aránya és átgondoltsága (a szöveges válaszok szerkesztett formában száz oldalt tettek ki). A dolgozók többsége átérezte felmérés fontosságát és élt a tényleges válaszadás lehetőségével.

A felmérés eredményeiről a dolgozók a Manufaktúra lapjából kaptak visszajelzést.

Munkahely ergonómia fejlesztése – ALCOA

ALCOA világszerte iránymutató a munkabiztonság megvalósításában. Az ALCOA Keréktermék kft-nél is működő EHS szervezet munkáját segítettük egy komplex ergonómiai feltárással, mely egyaránt támaszkodott szakértői és dolgozói véleményekre. A projektindító dokumentum szerint feladatunk egy komplex ergonómiai feltárás és akcióterv kidolgozása volt:

  • Munkakörülmények dokumentálása
  • Fizikai terhelés elemzése
  • Munkahelyenként ergonómiai elemzés elkészítése
  • Ergonómiai veszélyforrások azonosítását és védelmi intézkedések
  • Az üzem „ergonómiai minőség térkép” megrajzolása
  • Az irodai munkahelyek esetében problémafeltáró kérdőíves megkérdezés és szakértői bejárás

A veszélyforrások egyik jellegzetes csoportját, az ergonómiai kockázatokat a jogszabály fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel néven szerepelteti. Vizsgálatunk során elsősorban a fiziológiai kockázatokra fókuszáltunk, de kontrolként a pszichés igénybevételeket is ellenőriztük.

A munkahelyeken az érvényes jogszabályok szerint az „MSZ ENV 26385 Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez” szabvány alapján kell a munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során eljárni. Ennek megfelelően a fenti kockázat meghatározást is ez alapján bontjuk ki, és először is néhány fogalmat tisztázunk:

  • Munkaterhelés (vagy külső behatások): azoknak a külső körülményeknek és követelményeknek az összessége a munkarendszerben, amelyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát.
  • Munka-igénybevétel (vagy belső reakció): a munkaterhelés hatása az emberre egyéni tulajdonságai és képességei függvényében.

A munkaterhelés származik tehát a külső környezetből, a feladatból, a szervezet válasza a terhelésre az igénybevétel. A terhelést a ható tényezők jellege, mértéke és időtartama határozza meg. Az igénybevétel függ a terheléstől, de függ a terhelésnek kitett személy jellemzőitől is, szellemi, fizikai képességeitől. Azzal, hogy a jogszabály az igénybevételről beszél, elismeri, hogy az adott munkaszituációban különböző emberek más-más kockázatoknak vannak kitéve. Lefordítva: egy anyagmozgatási feladat jelenthet nagy igénybevételt (és így nagy kockázatot) egy gyenge fizikumú nőnek, de kis igénybevételt (és kis kockázatot) egy izomkolosszusnak. A veszélyforrás ilyen meghatározása a komplex munkarendszerben gondolkodásból adódik, a feladat és a munkát végző személy jellegzetességeinek illesztését hangsúlyozza.

Szubjektív fáradtságérzés megítélése

Ez a módszer a munka hatására kialakuló fiziológiai elváltozások megismerésére, megelőzésére illetve előrejelzésére szolgál. Az űrlapot a dolgozók betanítás után maguk is kitölthetik, de kikérdezés útján is használható. Azonos munkahelyen, különböző dolgozókkal, rendszeres időközönként felvéve statisztikailag kiértékelhető eredményt ad.

Első lépésként a műszak végén a dolgozóknak egy ember-figurán be kell jelölniük azokat a testtájakat, ahol fájdalmat, fáradtságot éreznek. Ezt követően testtájanként háromfokozatú skálán kell értékelniük a kényelmetlenség nagyságát az alábbi jelölésekkel:

  • 1: Nincs kényelmetlenség érzése
  • 2: Kissé kényelmetlen
  • 3: Nagyon kényelmetlen

Munkahelyenként összesítve a megjelölt testtájakat, illetve a számszerű értékelések statisztikai feldolgozásával képet nyerhetünk az adott munkahely fizikai kialakításának hatásairól. A tünetek azonosítása után az okok felderítésének, majd a korrekciónak kell következnie.

Helyszíni szakértői értékelés ellenőrzőlista segítségével

Ebben a körben gyors, széleskörű, orientáló információ gyűjtése a cél. A szakértők elsősorban saját véleményünkre támaszkodnak, ha kérdezniük kell, a kérdések és a válaszok lehetőleg legyenek rövidek, de biztosítsuk a válaszadókat arról, hogy bőven lesz még alkalmuk kifejteni a véleményüket. Az ellenőrzőlista a következő területekre tér ki részletesen:

  • Anyagmozgatás és tárolás
  • Kéziszerszámok
  • Termelő berendezések biztonsága
  • Munkahely kialakítás fejlesztése
  • Világítás
  • Építmények
  • Veszélyes anyagok és tényezők kezelése
  • Jóléti létesítmények
  • Munkaszervezet
  • Általános fizikai környezet
  • Egyéni munkahelyek
  • Demográfia
  • Munka részfeladatai
  • Munka egésze
  • Különleges feladatok

Kérdőív

Szervezési és módszertani szempontból egyaránt igen szerencsés volt, hogy vizsgálatunk indítása idején zajlott a 2003 évi EHS nap. Itt lehetőségünk nyílt minden dolgozóval személyesen találkozni (ez később a terepi munka során kamatozódott), és a kérdőívet kitöltetni. Az anonim kérdőívet munkatársaink gyűjtötték lezárt dobozban, a számítógépes adatrögzítés után pedig a papírhordozók megsemmisítésre kerültek.

A dolgozói kérdőív irodai és ipari változatban készült, kitöltése kb. 20 – 25 percet vett igénybe. Elsősorban skálázott és egyszerű választásos kérdéseket használtunk. A feldolgozás statisztikai és szövegelemzési módszerrel történt. A leíró statisztika elkészítése mellett az elemzés során cluster-elemzést és skála-megbízhatósági értékelést végeztünk. Amikor a tanulmányban lényeges különbséget azonosítunk, akkor az külön említés nélkül is a megfelelő statisztikai próba 5 %-os szignifikancia szinten történő teljesülése mellett történik. Így pl. a területek közötti különbségeket Kruskal-Wallis próbával értékeltük.

Csoportos szakértői értékelés videó felvételek alapján

A vizsgált munkahelyek és a szakértői csoport munkahelye közötti nagy távolság olyan idő és költségkímélő megoldás alkalmazását igényli, mely információveszteség nélkül biztosítja a résztvevő szakértőknek a munkahelyek megismerését, elemzését. Erre a célra a videó felvétel a legalkalmasabb, kiegészítve azokkal a technológiai adatokkal, melyeket a megbízó szakemberei bocsátanak rendelkezésünkre.

A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.

A Keréktermék Divízió vizsgálatának elvégzéséhez az üzemcsarnok minden munkahelyéről felvételt készítettünk, összesen öt óra időtartamban. A videofelvételekből a jelen szakértői anyagot ismertető prezentációra a megállapításokat alátámasztó részeket állítottunk össze; ezek a felvételek a későbbiekben oktatási célokra is használhatók lesznek.

Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés (CAAA)

A munkatevékenység által megkövetelt testhelyzetek, mozdulatok felmérése, kritikus helyzetek modellezése számítógéppel segített antropometriai tervező rendszer (CAAA) alkalmazásával készült, különös tekintettel az alábbiakra:

  • szabad helyszükséglet,
  • elérési és látási tartományok,
  • kritikus testhelyzetek és mozdulatok.

A CAD rendszerek alkalmazása a termékek és gyártórendszerek tervezésénél lehetővé teszi, hogy a dolgozó, a felhasználó számítógépes modelljét is integráljuk ebbe a környezetbe. A CAAA rendszerek elvi modelljét a 2. ábra szemlélteti. Erre a célra fejlesztettek ki világszerte antropometriai tervező és értékelő rendszereket (Computer Aided Anthropometric Assessment, CAAA), melyek az antropometriai és bio-mechanikai ismereteket, adatokat, módszereket közvetítik a felhasználók, tervezők, managerek, és más területek szakértői számára.

A CAAA programok lehetővé teszik, hogy a szerelősori műveletek kritikus testhelyzeteit, testtartásait és mozdulatait elemezzük. A különböző testmagasságú embermodellek választásával az eltérő antropometriai méretekkel rendelkező dolgozók és a munkahely modelljének illesztési kísérlete elvégezhető és az eredmény értékelhető. Grafikusan ábrázolható a helytelen vagy kényelmetlen testhelyzet, amely hosszabb távon fárasztó, sőt az egészség időleges vagy végleges károsodását okozhatja.

A modell előállításának és alkalmazásának természetesen több feltétele is van. A két legfontosabb érvényességi kritérium az, hogy mennyire reprezentálja az embermodell a szerelősoron dolgozók antropometriai jellemzőit és milyen pontossággal állíthatók be a funkcionális testhelyzetek. A Keréktermék Divízió vizsgálatánál a populációvaliditást a dolgozók testadatainak begyűjtésével és azokra történő illesztéssel biztosítottuk.

A testhelyzetek beállításánál a programok által engedélyezett elmozdulási szögtartományok a mértékadóak, mely az átlagos emberi képességeket szimulálja. A munkahelyi feltételek változása vagy tervezett változtatás esetén ezek a helyzetek reprodukálhatók, a feltételezett vagy tényleges dolgozói modellel megismételhetők.

REBA – Gyors Teljes Test Értékelés

A REBA (Rapid Entire Body Assessment) Gyors Teljes Test Értékelés olyan ellenőrzőlista, mely vizsgálja a törzs, a nyak, a láb, a felkar, az alkar és a csukló munka közbeni helyzetét és pozícióját. Az egyes pontszámok összevetéséből kialakuló végső REBA pontszám alapján meghatározza a kockázati szintet és az intézkedés szükségességét.

Herendi öntőműhely kialakítása

A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. nagy jelentőséget tulajdonít a minőségnek a termékeket és a termelési körülményeket illetően is. Ebben a projektben a termelési folyamat első állomásának, az öntőműhelynek ergonómiai fejlesztése volt a cél. A Herendi Porcelánmanufaktúra 2000. tavaszán adott lehetőséget társaságunknak arra, hogy egy szűkebb területen, az öntőműhelyben bizonyíthassunk. Lehetőséget kaptunk arra, hogy szakmai meggyőződésünknek megfelelően, az ergonómiai szempontokat és módszertant messzemenően figyelembe vehessük. Ennek megfelelően teljes körűen, elemzésre épített tervezéssel, a dolgozói bevonást fókusz csoporttal és prototípus teszteléssel is biztosítva, a megvalósulásig vettünk részt a munkahely fejlesztésében. Főbb lépések:

  • Munkahelyek ergonómiai felmérése és értékelése
  • Munkahelyek és munkaterem kialakítására ergonómiai javaslatok elkészítése
  • Helyszíni konzultáció három alkalommal a kivitelezés során

Munkahelyek felmérése és értékelése

  • Előzetes bejárás a munkatevékenység és a munkafolyamatok megismerésére. Ez a lépés a további adatgyűjtés alapjául szolgál, lehetővé teszi az eszközök hangolását a helyi viszonyokhoz.
  • Szakértői ellenőrzőlistás bejárás és értékelés, melynek lényege, hogy termelő üzemekben sikerrel alkalmazott, – magyar viszonyokra adaptált nemzetközi – módszertannal szisztematikusan értékeljük a munkahelyek (elrendezés antropometriai ellenőrzése, eszközellátási – hatékonyság, biztonság -, bútorzat, tárolás, fizikai-mentális terhelés) kialakítását.
  • Csoportos interjúk, mellyel a dolgozók egy szűkebb, elkötelezett csoportja kapcsolódik be az értékelésbe. Ezek a csoportok a fejlesztési lépésekben is közreműködnek.
  • Környezeti mérések: világítás, klimatikus viszonyok, kritikus helyeken zajmérés. A tevékenységből adódóan legfontosabbnak a világításmérés tűnik.

Fejlesztési javaslatok megfogalmazása

A javaslatokat lehetőség szerint több, különböző költségszinteket képviselő változatban készítjük el, a szükséges műszaki vázlatokkal, lehetőség szerint költségbecsléssel. Elképzelhető, hogy bizonyos munkaszervezési (pl. feladatfelosztás, ösztönzés, teljesítményértékelés stb.) változtatásokat is javasolnunk kell ebben a fázisban.

Minta-munkahelyek kialakítása

A javaslatok bevezetését célszerű a termelő rendszer megzavarása nélkül tesztelni és csiszolni. Erre a minta- vagy kísérleti munkahelyek létrehozása jelenthet megoldást, ahol szimulált munkahelyzetben történik a munkahelyek értékelése, fejlesztése. Az áttervezett munkahelyek egy erre a célra kijelölt üzemi területen időben egymás után kísérleti jelleggel felépülnek, s a véglegesítés után olyan dokumentáció készül, mely lehetővé teszi a karbantartási időszakban a végleges felépítését. (A kísérleti munkahely a betanítási-oktatási funkciót is betöltheti.)

A projekt egyik érdekessége az volt, hogy a dolgozói fókuszcsoporthoz virtuális 3D modelleket készítetünk a munkahelyekről.

Másik érdekességként említhető, hogy a tervezést a Design Space analízissel követtük.

Az öntőműhely felújítása a tesztelést követően megtörtént.

MALÉV székház ergonómia fejlesztése

A MALÉV Rt. tervezés alatt álló irodaházának (Lurdi ház) kialakításához a DSGI Ergonómiai Mérnöki Iroda szakmai támogatását vette igénybe. A MALÉV Rt. tervezés alatt álló irodaházának (Lurdi ház) kialakításához a DSGI Ergonómiai Mérnöki Iroda szakmai támogatását vette igénybe. Feladataink voltak:

  • Ergonómiai ajánlás kidolgozása az új irodaház irodáinak felszereléséhez
  • Ergonómiai ajánlás kidolgozása a bútorzat és kellékek értékeléséhez
  • Konzultáció tervezés és átvétel során.

SSL raktárbázis ergonómiai fejlesztése

Az SSL Magyarország Kft. szervezetén belül önálló, jól behatárolható egységet képezett a raktározási részleg, jelentősen bővülő raktárterülettel. A vezetés számára nyilvánvalóvá vált, hogy a raktározási folyamatok javításra szorulnak, és a változások bevezetéséhez kedvező alkalomnak ígérkezik az akkor tervezett és 2001-ben a projekt időtartama alatt megvalósult raktárbővítés. Az SSL Magyarország Kft. kulcs szerepet tölt be a térség ellátásában több márka – pl. Scholl, Durex – tekintetében.

A vezetés a raktárrendszer fejlesztéshez irodánk bevonását határozta el, az alábbi főbb követelményeket támasztva:

  • biztosítani kell a folyamatos raktári kiszolgálást a fejlesztés ideje alatt is,
  • a fejlesztésnek olyan ütemben kell haladnia, hogy a következő szezonra történő beszállítások zöme már az új rendszerben történjék,
  • jelentős technológiai beruházásra ne legyen szükség, a javaslatok illeszkedjenek a már futó berendezés és eszköz megrendelésekhez,
  • átlátható folyamatok és a raktárból is követhető készletadatok jöjjenek létre,
  • a raktárosi munka könnyen elsajátítható legyen.

A feladatokat több ütemben végeztük:

  • Helyzetfeltárás, melynek tartalma:
    • Munkafolyamat helyszíni megfigyelése, elsajátítása
    • Szakértői bejárás (komplex ellenőrző listák alkalmazásával)
    • Egyéni interjúk (kijelölt további alkalmazottakkal)
    • Adatbányászat (készletösszetétel, – változás, időbeliség)
  • Értékelés
    • Elrendezés (a raktár elrendezése, fizikai kialakítása, eszközei)
    • Folyamat (a raktározási rend, munkalépések)
    • Információ (tárolt és igényelt adatok, folyamatszabályozások)
  • Koncepció kidolgozás A helyzetfeltárásra alapozva két-három különböző megoldási koncepciót dolgoztunk ki, és „tervezői tér” (design space) elemzéssel mutattuk a tervezői – fejlesztői –menedzsment mozgásteret, a tényezők összefüggéseit. Prezentáció, döntés A fenti feladatok elvégzése után prezentációt tartottunk, melyben bemutattuk az első három lépés eredményét. A prezentációt szakmai vita és vezetői döntés követte, kijelölésre került az a változat, melynek részleteit ki kell dolgozni.
  • Javaslat: A részletes javaslatot elrendezési vázlatok, nyomtatványminták, folyamat leírások, munkakörleírások formájában készítettük el. Az általunk készített anyagok felépítése lehetővé teszi harmadik felek (kivitelezők) bevonását. A javaslat főbb tartalmi pontjai: elrendezés, folyamat, információkezelés és betanítási tematika új dolgozók részére.
  • Közreműködés a kivitelezés során
    • Helyszíni konzultáció (3 alkalom)
    • Betanítás
    • Átvételi szemle közreműködés
  • Ellenőrzés (üzembe adás után fél évvel)

A projekt a fenti formában megvalósult.

Munkahely-ergonómiai képzés – W.E.T.

A „Műszaki, technikusi képesítések (Munkahelyek ergonómiai kialakítása tanfolyam)” regisztrált szakképzést biztosítottuk a termelési körülményeket közvetlenül alakító szakemberek számára. A munkahely-ergonómiai képzési programot kihelyezett céges tanfolyamként szoktuk tartani. Olyan vállalatok szokták igényelni, ahol a munkahelyek kialakításában az ergonómiai szempontoknak nagyobb hangsúlyt szeretnének adni, és ehhez egy ergonómiai csapatot szeretnének pályára állítani.

A képzést egy komplex ergonómiai helyzetfeltárás előzte meg, mely lehetővé tette a kidolgozandó projektfeladatok témáinak meghatározását és helyi példák beépítését a tanagyagba.

Képzés során megszerezhető kompetencia

  • Alapvető antropometriai és bio-mechanikai ismeretek
  • A fizikai környezet (zaj, világítás, klíma stb.) emberre gyakorolt hatásának ismerete
  • Alapvető munkabiztonsági ismeretek: az emberi hibázás összetevői és elemzési módjai
  • Irodai, szerelősori és termelésirányítói munkahelyek ergonómiai szempontjainak ismerete

A képzésre bekapcsolódhatnak, akik

  • felsőfokú végzettséggel vagy
  • érettségivel és két év gyakorlattal rendelkeznek munkavédelmi, termelés irányítói, foglalkozás egészségügyi területen.

Képzési idő

A kompetenciák megszerzéséhez résztvevőnként 60 óra ráfordítás szükséges, melyből a tanfolyam időtartama 30 óra, az egyénileg kidolgozandó feladat elkészítési ideje hozzávetőlegesen 30 óra.

A tananyag frissen tartása érdekében minden tanfolyamunknál legalább egy új tanegységet kidolgozunk. Ebben az esetben a kézi összeszerelő munkának megfelelően az a mozdulatelemzés ergonómiai bemutatására esett a választásunk „Munkafolyamat és –feladat tervezés. Munkahelyek helyes kialakítása a mozdulatelemzés módszerének megközelítésében” címmel.

Forgalomirányító munkahelyek összehasonlító vizsgálata

A munkahelyek és a környezet ergonómiai értékelésével a forgalomirányítói munkakörben dolgozók munkafeltételeinek javítási lehetőségeit vizsgáltuk. Célunk a vasútüzem biztonságának növelése és az emberi tévedés lehetőségének csökkentése mellett a dolgozókat érintő egészségkárosító körülmények kiküszöbölése, hatásuk csökkentése volt. Ezen belül külön figyelmet kapott a forgalomirányítás biztonságának, a munka hatékonyságának emelése, a dolgozói elégedettség növelése és kényelmesebb munkafeltétek biztosítása. Ezen célok megvalósítása lehetővé teszi azonos vagy csökkenő igénybevétel mellett a hatékonyabb munkavégzést.

A vizsgálati célkitűzés szerint a felmérésbe bevont tíz állomás forgalomirányítói (főrendelkező, rendelkező, táblakezelő, naplózó és engedélyes) munkaköreiben a munkafeltételeket értékeltük.

Módszertani elemek bemutatása

Az értékeléshez a hazai és a külföldi gyakorlatban alkalmazott vizsgálati módszereket használtunk fel a vasútüzemi körülményekhez adaptálva azokat. A dolgozói vélemények megismeréséhez kérdőívet használtunk. Szakértői helyszíni bejárás alkalmával mértük fel és értékeltük a fizikai és szociális környezetet, egyúttal a munkatevékenységeket elemeztük, videofelvételek segítségével. A munkahelyek elrendezését és az eszközök megfelelőségét számítógéppel támogatott antropometriai értékeléssel vizsgáltuk. A fizikai és mentális terhelés értékeléséhez kommunikációelemzést, terhelésértékelést és figyelemkoncentráció tesztet alkalmaztunk.

Kommunikációelemzés

A forgalomirányító tevékenység jellemzője, hogy folyamatosan sok és pontos információ szükséges a munkavégzéshez. A munkatevékenység jelentős részét teszi ki az információcsere ember-ember és ember-számítógép viszonylatban. A kommunikációs folyamatot (mely lehet egy vagy kétirányú, jellegét tekintve pedig passzív vagy aktív), és annak körülményeit több módon lehet elemezni, értékelni. Forgalomirányító tevékenység esetében a kommunikációs irányok, eszközök, azok fontossági sorrendje és a résztvevők térbeli helyzete volt érdekes számunkra. Ezek a tényezők befolyásolják a gyors, lehetőleg hibamentes döntéseket.

A kommunikációban résztvevő személyek, a használt eszközök, az irányok és a fontossági sorrendek rögzítésére, feltérképezésére űrlapot töltöttünk ki helyszínenként. A kiértékelés során ezek az információk használhatók a tényleges helyszínrajzzal összevetve és értékelhetők a kommunikációhoz biztosított eszközök megfelelősége.

A kommunikáció elemzés kapcsán ki kell térni a tevékenység dokumentálását és támogatását célzó papír és elektronikus információhordozók értékelésére, tartalmi, használhatósági és elérhetőségi kritériumok alapján.

Terhelésértékelés

A dolgozók fizikai és mentális terhelésének objektív (pl. műszeres) mérésére csak laboratóriumi keretek között van lehetőség. Olyan relatív mutatókat kellett keresnünk, melyek jellegüknél fogva alkalmasak az állomások és munkakörök közötti terheléskülönbségek meghatározására. Az időegység alatt kezelt vonatok száma volt a leginkább elérhető adat, mely a fenti kategóriák (állomás és munkakör) különbségeit valamint az időbeli – heti és napi – ingadozásokat is mutatja. Ehhez a fejrovatos naplóban rögzített adatokat és az állomások által szolgáltatott adatokat (SZIR) vettük alapul. Ezeket az adatokat lehetett felhasználni fajlagos adatok képzésére, időegységre, egyénre bontva és a változás jellemzésére.

Figyelemkoncentráció teszt

Az értékelt munkahelyeken az általános magyar ipari gyakorlattól eltérően 12 órás munkaidő, a többműszakos munkarend és a hibás döntések esetén várható nagyobb kockázat miatt vizsgálni kellett a dolgozók figyelemkoncentrációjának változását. A munkaidő alatt több alkalommal mért teljesítményingadozást és a hibázások számának alakulása a mentális terhelésre is utal

Eredmények összegző értékelése

A helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatainkat és információinkat csatoltuk az aktuális témakörök összegző értékeléséhez. Igyekeztünk kijelölni azokat a kulcsfontosságú területeket, melyek problémáinak megoldása legnagyobb mértékben elősegíthetné a dolgozói elégedettség növekedését, a szervezet társadalmilag hasznos céljaival való azonosulást és előrelépést jelentene a hatékonyabb, biztonságosabb és kényelmesebb munkavégzés irányába. A kérdőív kiértékelése után elmondható, hogy a szakértői vélemények nagyrészt egybeesnek a dolgozói véleményekkel.

Az összegzés témakörei a következők voltak a lezáró dokumentumban:

  • Munkarend és munkatevékenység:
  • Alkalmasság és képzés
  • Munkarend
  • A munkatevékenység megoszlása és ütemezhetősége
  • Fizikai és mentális terhelés
  • Információs és számítógépes támogatás

Ergonómiai javaslatok

Forgalmi szolgálattevők munkahelyének ergonómiai értékelése alapján a vasút számára ergonómiai ajánlásokat három fő csoportba fogalmaztuk meg: Az első csoportban az ergonómiai szemléletmódot leginkább tükröző rendszer-elméleti megközelítés, a teljes ember – gép – munkahely rendszerre kiterjedő koncepcionális fejlesztés elemei tartoznak. A megközelítés létjogosultságát az adja, hogy a munkahelyek kialakítása, a képzések lebonyolítása komoly erőforrás igényű, hosszú távú befektetés, melyet csak megfontoltan, a szervezeti stratégiai célokat szem előtt tartva célszerű megvalósítani. Ezek a feladatok a munkavégzést alapjaiban érintik, nagyobb lélegzetvételű, hosszabb idő alatt, magasabb költséggel valósíthatók meg, és az ergonómiai módszertan alkalmazhatóságát mutatják be, felölelik a vasúti forgalom irányítási rendszerének átfogó ergonómiai, munkaszervezési és munkahely-kialakítás kérdéseit.

A második csoportban a szorosan a forgalmi szolgálattevők munkakörülményeihez kapcsolódó, rövidtávon, viszonylag kis ráfordítással megvalósítható javaslatok szerepelnek, melyek elsősorban a hibák javítását, egyenetlenségek megszüntetését, hiányosságok pótlását tartalmazzák. Mivel ezeknek a javaslatoknak megfogalmazásakor a jelenlegi helyzetből indultunk ki, megvalósításukkor egyedileg kell azt biztosítani, hogy a fejlesztések hosszabbtávon is hasznosak legyenek, és ne jelentsék véletlenül sem egy időközben túlhaladottá váló rendszer konzerválását, vagy váljanak felesleges kiadássá.

A harmadik csoportba tartozó javaslatok a vizsgálat kiterjesztését tartalmazzák a vasút más olyan területeire is, ahol a hatékonyság, biztonság, illetve dolgozói elégedettség növelésével az ergonómiai módszertan közvetlenül és közvetve értékteremtővé válhat.