ALCOA világszerte iránymutató a munkabiztonság megvalósításában. Az ALCOA Keréktermék kft-nél is működő EHS szervezet munkáját segítettük egy komplex ergonómiai feltárással, mely egyaránt támaszkodott szakértői és dolgozói véleményekre. A projektindító dokumentum szerint feladatunk egy komplex ergonómiai feltárás és akcióterv kidolgozása volt:

• Munkakörülmények dokumentálása
• Fizikai terhelés elemzése
• Munkahelyenként ergonómiai elemzés elkészítése
• Ergonómiai veszélyforrások azonosítását és védelmi intézkedések
• Az üzem „ergonómiai minőség térkép” megrajzolása
• Az irodai munkahelyek esetében problémafeltáró kérdőíves megkérdezés és szakértői bejárás

A veszélyforrások egyik jellegzetes csoportját, az ergonómiai kockázatokat a jogszabály fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel néven szerepelteti. Vizsgálatunk során elsősorban a fiziológiai kockázatokra fókuszáltunk, de kontrolként a pszichés igénybevételeket is ellenőriztük.

A munkahelyeken az érvényes jogszabályok szerint az „MSZ ENV 26385 Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez” szabvány alapján kell a munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során eljárni. Ennek megfelelően a fenti kockázat meghatározást is ez alapján bontjuk ki, és először is néhány fogalmat tisztázunk:

• Munkaterhelés (vagy külső behatások): azoknak a külső körülményeknek és követelményeknek az összessége a munkarendszerben, amelyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát.
• Munka-igénybevétel (vagy belső reakció): a munkaterhelés hatása az emberre egyéni tulajdonságai és képességei függvényében.

A munkaterhelés származik tehát a külső környezetből, a feladatból, a szervezet válasza a terhelésre az igénybevétel. A terhelést a ható tényezők jellege, mértéke és időtartama határozza meg. Az igénybevétel függ a terheléstől, de függ a terhelésnek kitett személy jellemzőitől is, szellemi, fizikai képességeitől. Azzal, hogy a jogszabály az igénybevételről beszél, elismeri, hogy az adott munkaszituációban különböző emberek más-más kockázatoknak vannak kitéve. Lefordítva: egy anyagmozgatási feladat jelenthet nagy igénybevételt (és így nagy kockázatot) egy gyenge fizikumú nőnek, de kis igénybevételt (és kis kockázatot) egy izomkolosszusnak. A veszélyforrás ilyen meghatározása a komplex munkarendszerben gondolkodásból adódik, a feladat és a munkát végző személy jellegzetességeinek illesztését hangsúlyozza.

Szubjektív fáradtságérzés megítélése

Ez a módszer a munka hatására kialakuló fiziológiai elváltozások megismerésére, megelőzésére illetve előrejelzésére szolgál. Az űrlapot a dolgozók betanítás után maguk is kitölthetik, de kikérdezés útján is használható. Azonos munkahelyen, különböző dolgozókkal, rendszeres időközönként felvéve statisztikailag kiértékelhető eredményt ad.

Első lépésként a műszak végén a dolgozóknak egy ember-figurán be kell jelölniük azokat a testtájakat, ahol fájdalmat, fáradtságot éreznek. Ezt követően testtájanként háromfokozatú skálán kell értékelniük a kényelmetlenség nagyságát az alábbi jelölésekkel:

• 1: Nincs kényelmetlenség érzése
• 2: Kissé kényelmetlen
• 3: Nagyon kényelmetlen

Munkahelyenként összesítve a megjelölt testtájakat, illetve a számszerű értékelések statisztikai feldolgozásával képet nyerhetünk az adott munkahely fizikai kialakításának hatásairól. A tünetek azonosítása után az okok felderítésének, majd a korrekciónak kell következnie.

Helyszíni szakértői értékelés ellenőrzőlista segítségével

Ebben a körben gyors, széleskörű, orientáló információ gyűjtése a cél. A szakértők elsősorban saját véleményünkre támaszkodnak, ha kérdezniük kell, a kérdések és a válaszok lehetőleg legyenek rövidek, de biztosítsuk a válaszadókat arról, hogy bőven lesz még alkalmuk kifejteni a véleményüket. Az ellenőrzőlista a következő területekre tér ki részletesen:

• Anyagmozgatás és tárolás
• Kéziszerszámok
• Termelő berendezések biztonsága
• Munkahely kialakítás fejlesztése
• Világítás
• Építmények
• Veszélyes anyagok és tényezők kezelése
• Jóléti létesítmények
• Munkaszervezet
• Általános fizikai környezet
• Egyéni munkahelyek
• Demográfia
• Munka részfeladatai
• Munka egésze
• Különleges feladatok

Kérdőív

Szervezési és módszertani szempontból egyaránt igen szerencsés volt, hogy vizsgálatunk indítása idején zajlott a 2003 évi EHS nap. Itt lehetőségünk nyílt minden dolgozóval személyesen találkozni (ez később a terepi munka során kamatozódott), és a kérdőívet kitöltetni. Az anonim kérdőívet munkatársaink gyűjtötték lezárt dobozban, a számítógépes adatrögzítés után pedig a papírhordozók megsemmisítésre kerültek.

A dolgozói kérdőív irodai és ipari változatban készült, kitöltése kb. 20 – 25 percet vett igénybe. Elsősorban skálázott és egyszerű választásos kérdéseket használtunk. A feldolgozás statisztikai és szövegelemzési módszerrel történt. A leíró statisztika elkészítése mellett az elemzés során cluster-elemzést és skála-megbízhatósági értékelést végeztünk. Amikor a tanulmányban lényeges különbséget azonosítunk, akkor az külön említés nélkül is a megfelelő statisztikai próba 5 %-os szignifikancia szinten történő teljesülése mellett történik. Így pl. a területek közötti különbségeket Kruskal-Wallis próbával értékeltük.

Csoportos szakértői értékelés videó felvételek alapján

A vizsgált munkahelyek és a szakértői csoport munkahelye közötti nagy távolság olyan idő és költségkímélő megoldás alkalmazását igényli, mely információveszteség nélkül biztosítja a résztvevő szakértőknek a munkahelyek megismerését, elemzését. Erre a célra a videó felvétel a legalkalmasabb, kiegészítve azokkal a technológiai adatokkal, melyeket a megbízó szakemberei bocsátanak rendelkezésünkre.

A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.

A Keréktermék Divízió vizsgálatának elvégzéséhez az üzemcsarnok minden munkahelyéről felvételt készítettünk, összesen öt óra időtartamban. A videofelvételekből a jelen szakértői anyagot ismertető prezentációra a megállapításokat alátámasztó részeket állítottunk össze; ezek a felvételek a későbbiekben oktatási célokra is használhatók lesznek.

Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés (CAAA)

A munkatevékenység által megkövetelt testhelyzetek, mozdulatok felmérése, kritikus helyzetek modellezése számítógéppel segített antropometriai tervező rendszer (CAAA) alkalmazásával készült, különös tekintettel az alábbiakra:

• szabad helyszükséglet,
• elérési és látási tartományok,
• kritikus testhelyzetek és mozdulatok.

A CAD rendszerek alkalmazása a termékek és gyártórendszerek tervezésénél lehetővé teszi, hogy a dolgozó, a felhasználó számítógépes modelljét is integráljuk ebbe a környezetbe. A CAAA rendszerek elvi modelljét a 2. ábra szemlélteti. Erre a célra fejlesztettek ki világszerte antropometriai tervező és értékelő rendszereket (Computer Aided Anthropometric Assessment, CAAA), melyek az antropometriai és bio-mechanikai ismereteket, adatokat, módszereket közvetítik a felhasználók, tervezők, managerek, és más területek szakértői számára.

A CAAA programok lehetővé teszik, hogy a szerelősori műveletek kritikus testhelyzeteit, testtartásait és mozdulatait elemezzük. A különböző testmagasságú embermodellek választásával az eltérő antropometriai méretekkel rendelkező dolgozók és a munkahely modelljének illesztési kísérlete elvégezhető és az eredmény értékelhető. Grafikusan ábrázolható a helytelen vagy kényelmetlen testhelyzet, amely hosszabb távon fárasztó, sőt az egészség időleges vagy végleges károsodását okozhatja.

A modell előállításának és alkalmazásának természetesen több feltétele is van. A két legfontosabb érvényességi kritérium az, hogy mennyire reprezentálja az embermodell a szerelősoron dolgozók antropometriai jellemzőit és milyen pontossággal állíthatók be a funkcionális testhelyzetek. A Keréktermék Divízió vizsgálatánál a populációvaliditást a dolgozók testadatainak begyűjtésével és azokra történő illesztéssel biztosítottuk.

A testhelyzetek beállításánál a programok által engedélyezett elmozdulási szögtartományok a mértékadóak, mely az átlagos emberi képességeket szimulálja. A munkahelyi feltételek változása vagy tervezett változtatás esetén ezek a helyzetek reprodukálhatók, a feltételezett vagy tényleges dolgozói modellel megismételhetők.

REBA – Gyors Teljes Test Értékelés

A REBA (Rapid Entire Body Assessment) Gyors Teljes Test Értékelés olyan ellenőrzőlista, mely vizsgálja a törzs, a nyak, a láb, a felkar, az alkar és a csukló munka közbeni helyzetét és pozícióját. Az egyes pontszámok összevetéséből kialakuló végső REBA pontszám alapján meghatározza a kockázati szintet és az intézkedés szükségességét.