A nagy kockázattal járó szervezetek esetében (pénzintézetek, közlekedési ágazatok szereplői, értékszállítók stb.) a biztonsági részlegek általában kedvezőtlen pozícióban vannak. A pénzügyi és stratégiai megszorítások elsők között ezen részlege(ke)t érik el, hiszen gazdasági aspektusból a biztonsági tevékenységek erőforrás igényesek és a bevétel növekedéshez adott értékük kevésbé bizonyítható más osztályokhoz képest. A biztonság prioritása, a bevétel kiesés megelőzésében játszott szerepe rendszerint utólagosan bizonyítható, rendkívüli események megtörténte után.
A rendszerváltás utózöngéjeként 1997-98-ban a postás kézbesítők elleni támadások száma drasztikus mértékben megnőtt. Részben ennek is köszönhetően, ebben az időszakban megjelenő szervezeti igény hatására megindult a biztonság fejlesztése. Ezt a folyamatot mutatja, hogy 1999-től folyamatos a szakember gárda bővülése: a rendőrségtől, a civil szféra biztonsági területeiről, államigazgatásból tapasztalt biztonsági szakemberek érkeztek.
A fenti törekvések lényegét a biztonsági kultúra fejlesztésében ragadhatjuk meg. A Magyar Posta Rt. esetében ugyanis a fejlett biztonsági kultúra megléte és annak kommunikációja alapfeltétele az üzleti megbízhatóságnak, az ügyfelek bizalmának, munkavállalói oldalról a szervezetben való hitnek és munkamorálnak, a szükséges munkakörülmények biztosításának.
A biztonsági kultúra viszonylag új keletű szakkifejezés. 1986 (a csernobili atomkatasztrófa) óta használatos a szakirodalomban. Az ebben az időszakban bekövetkezett világméretű katasztrófák ugyanis világossá tették a biztonsági szakemberek számára, hogy az addig uralkodó technokrata, nagyrészt műszaki fejlesztést célzó eljárások – melyek figyelmen kívül hagyták az emberi tényezők fontosságát – önmagukban nem növelik a biztonságot (Malik, 2002).
A projekt célja hozzájárulni a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatósága Biztonsági Szolgálat fejlesztéséhez azzal, hogy a „szolgáltató biztonság” megközelítésben a biztonság és a szolgáltató magatartás erősítéséhez javaslatokat, képzést és más hasznos anyagokat állít elő.
A Biztonsági szolgálat biztonsági kultúra felmérése
Vizsgált főbb biztonsági kultúra jellemzők:
- Vezetés, biztonsággal kapcsolatos menedzsment attitűdök
- Szervezeten belüli együttműködés, kommunikációs csatornák, információáramlás
- Biztonsági irányelvek és eljárások
- Biztonsági politika és biztonsági gyakorlat
- Berendezések, tárgyi feltételek, munkahely kialakítás
- Biztonsági és gazdasági szempontok viszonya
- Felelősség és kompetenciakörök
- Munkatársak bevonása a biztonsággal kapcsolatos kérdésekbe
- Kockázatpercepció (a kockázat észlelése és felfogása, szubjektív értékelése)
- A biztonsági képzések jelentősége és hatékonysága
- Szervezeti tanulás és biztonság, „majdnem balesetek” (az emberi hibázás kárt okozó, de végül személyi sérüléshez nem vezető kihatásai) vizsgálata.
A kutatás célja, hogy betekintést nyújtson a dolgozók elvárásairól, ítéleteiről, véleményéről a Magyar Posta Rt. illetve a Biztonsági Szolgálat biztonsági kultúrája tekintetében. A biztonsági kultúra növelésének végső célja a biztonsági szempontból kritikus esemény (baleset)-megelőzés és a veszélyek elleni hatékony védekezés. E végső célt az alábbi rész-célokra bontottuk le:
- a személyzet biztonsághoz történő viszonyulásának, hozzáállásának megismerése,
- hiteles és megbízható adatok szolgáltatása egyfelől a szervezet biztonsági kultúrájának általános szintjére vonatkozóan, másfelől esetleges „biztonsági szűk keresztmetszetek” feltárása,
- a biztonsági kultúra szempontjából kedvező gyakorlat(ok) főbb jellemzőinek azonosítása,
- önértékelési módszer alkalmazásával az ún. „bázisszínvonal” megállapítása annak érdekében, hogy a későbbiekben ezt referenciaként használva a további évek fejlődési üteme megállapítható legyen (longitudinális vizsgálatok megalapozása), illetve összehasonlítási alapot teremtsen más szervezeti egységek biztonsági kultúra felmérésénél,
- a biztonsági kultúra fejlesztési stratégiájához ad szempontokat.
A kutatás a következő fő kérdések megválaszolására törekedett:
- Hogy élik meg a biztonsági osztályokon dolgozó személyek a saját és vezetőik biztonsággal kapcsolatos elköteleződését?
- Mennyire tekintik a biztonsággal foglalkozó szakemberek naprakésznek és betarthatónak, továbbá betartottnak a biztonsági irányelveket és eljárásokat?
- Milyen mértékű a szervezetben a biztonsági tudatosság és biztonsági gyakorlat?
- Hogyan ítélik meg a munkatársak a szervezeten belüli együttműködést, kommunikációs csatornák- valamint információáramlás hatékonyságát a biztonsági kérdéseket illetően?
- Milyennek látják a biztonsági és gazdasági szempontok viszonyát?
- Milyen mértékben vonják be a munkatársakat a biztonsággal kapcsolatos kérdések megoldásába?
- Mennyire ítélik veszélyesnek a biztonsági osztályokon, továbbá szervezetben történő munkavégzést?
- Hogy ítélik meg a biztonsági képzések jelentőségét és hatékonyságát?
- Milyennek ítélik meg a biztonsági osztályokon dolgozók tárgyi feltételeiket, munkahely kialakításukat, a munkájuk során használt technikai berendezéseket?
- Milyen formában és módon történik a biztonságra vonatkozó szervezeti tanulás?
Biztonsági kultúra képzési program (alap)
A projekt során kidolgozásra került egy Biztonsági kultúra képzési program, melyen a hallgatók megismerkednek a biztonsági kultúra elméleti alapjaival, elsajátítják a biztonság-tudatos viselkedés elemeit, és ezáltal fokozódik a biztonság iránti érzékenységük, valamint alapfokon alkalmassá válnak ezen értékrend továbbítására.