Munkahely-ergonómiai képzés – W.E.T.

A „Műszaki, technikusi képesítések (Munkahelyek ergonómiai kialakítása tanfolyam)” regisztrált szakképzést biztosítottuk a termelési körülményeket közvetlenül alakító szakemberek számára. A munkahely-ergonómiai képzési programot kihelyezett céges tanfolyamként szoktuk tartani. Olyan vállalatok szokták igényelni, ahol a munkahelyek kialakításában az ergonómiai szempontoknak nagyobb hangsúlyt szeretnének adni, és ehhez egy ergonómiai csapatot szeretnének pályára állítani.

A képzést egy komplex ergonómiai helyzetfeltárás előzte meg, mely lehetővé tette a kidolgozandó projektfeladatok témáinak meghatározását és helyi példák beépítését a tanagyagba.

Képzés során megszerezhető kompetencia

  • Alapvető antropometriai és bio-mechanikai ismeretek
  • A fizikai környezet (zaj, világítás, klíma stb.) emberre gyakorolt hatásának ismerete
  • Alapvető munkabiztonsági ismeretek: az emberi hibázás összetevői és elemzési módjai
  • Irodai, szerelősori és termelésirányítói munkahelyek ergonómiai szempontjainak ismerete

A képzésre bekapcsolódhatnak, akik

  • felsőfokú végzettséggel vagy
  • érettségivel és két év gyakorlattal rendelkeznek munkavédelmi, termelés irányítói, foglalkozás egészségügyi területen.

Képzési idő

A kompetenciák megszerzéséhez résztvevőnként 60 óra ráfordítás szükséges, melyből a tanfolyam időtartama 30 óra, az egyénileg kidolgozandó feladat elkészítési ideje hozzávetőlegesen 30 óra.

A tananyag frissen tartása érdekében minden tanfolyamunknál legalább egy új tanegységet kidolgozunk. Ebben az esetben a kézi összeszerelő munkának megfelelően az a mozdulatelemzés ergonómiai bemutatására esett a választásunk „Munkafolyamat és –feladat tervezés. Munkahelyek helyes kialakítása a mozdulatelemzés módszerének megközelítésében” címmel.

Szoftver-ergonómiai képzés – Fornax Rt.

A „Számítástechnikai képesítések (Szoftver-ergonómia tanfolyam fejlesztők részére)” regisztrált szakképzést biztosítottuk tíz kijelölt szoftver-fejlesztő számára. A DSGI Ergonómiai Mérnöki Iroda szervezésében (nyilvántartási szám: 07-0082-04) a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék oktatóinak részvételével tartottuk ezt a tanfolyamot.

A szoftver-ergonómiai képzési programot kihelyezett céges tanfolyamként szoktuk tartani. Olyan vállalatok szokták igényelni, ahol egy fejlesztő csapatot új pályára szeretnének állítani, és ehhez új szemléletet meghonosítani: a felhasználó központú, ergonómiai látásmódot.

Képzés során megszerezhető kompetencia

  • Emberi információ-feldolgozó rendszer működési elveinek ismerete
  • A szoftverek használhatóságát meghatározó tényezők ismerete
  • Gyakorlat szoftverek kezelői felületének tervezésében
  • Szoftver termékek felhasználói tesztelésének módszertani ismerete

A képzésre bekapcsolódhatnak, akik

  • felsőfokú végzettséggel vagy
  • érettségivel és két év gyakorlattal rendelkeznek szoftverkészítés területen.

Képzési idő

A kompetenciák megszerzéséhez résztvevőnként 60 óra ráfordítás szükséges, melyből a tanfolyam időtartama 30 óra, az egyénileg kidolgozandó feladat elkészítési ideje hozzávetőlegesen 30 óra.

A tananyag frissen tartása érdekében minden tanfolyamunknál legalább egy új tanegységet kidolgozunk. Ebben az esetben a résztvevők érdeklődésének megfelelően az intelligens termékek biztonságos kialakítására esett a választásunk „Honlapok fejlesztésének speciális ergonómiai problémái (web-site usability)” címmel. 

Termék-ergonómiai képzés – GE Medical Systems

A “Termék-ergonómia tanfolyam fejlesztők részére (00540020 Műszaki, technikusi képesítések)” regisztrált szakképzést biztosítottuk tizenhat kijelölt termékfejlesztő számára. A termék-ergonómiai képzési programot kihelyezett céges tanfolyamként szoktuk tartani. Olyan vállalatok szokták igényelni, ahol egy fejlesztő csapatot új pályára szeretnének állítani, és ehhez új szemléletet meghonosítani: a felhasználó központú, ergonómiai látásmódot.

Képzés során megszerezhető kompetencia

  • A termék minőséget meghatározó tényezők ismerete
  • A kézzelfogható termékek fejlesztéséhez a felhasználói bevonás módszereinek gyakorlata
  • Gyakorlat termék méretek meghatározásában antropometriai adatok alapján
  • Komplex termékfelfogási szemlélet kialakulása

A képzésre bekapcsolódhatnak, akik

  • felsőfokú végzettséggel vagy
  • érettségivel és két év gyakorlattal rendelkeznek terméktervezés területen.

Képzési idő

A kompetenciák megszerzéséhez résztvevőnként 60 óra ráfordítás szükséges, melyből a tanfolyam időtartama 30 óra, az egyénileg kidolgozandó feladat elkészítési ideje hozzávetőlegesen 30 óra.

A tananyag frissen tartása érdekében minden tanfolyamunknál legalább egy új tanegységet kidolgozunk. Ebben az esetben a résztvevők érdeklődésének megfelelően az antropometriai modellezésre esett a választásunk “Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés és tervezés, modellek és módszerek. Az illesztés lehetőségei: méretek, elérés, hozzáférés, helyszükséglet, terhelés és komfort. A CAAA programok áttekintése.” címmel 

Biztonsági kultúra felmérés

A nagy kockázattal járó szervezetek esetében (pénzintézetek, közlekedési ágazatok szereplői, értékszállítók stb.) a biztonsági részlegek általában kedvezőtlen pozícióban vannak. A pénzügyi és stratégiai megszorítások elsők között ezen részlege(ke)t érik el, hiszen gazdasági aspektusból a biztonsági tevékenységek erőforrás igényesek és a bevétel növekedéshez adott értékük kevésbé bizonyítható más osztályokhoz képest. A biztonság prioritása, a bevétel kiesés megelőzésében játszott szerepe rendszerint utólagosan bizonyítható, rendkívüli események megtörténte után.

A rendszerváltás utózöngéjeként 1997-98-ban a postás kézbesítők elleni támadások száma drasztikus mértékben megnőtt. Részben ennek is köszönhetően, ebben az időszakban megjelenő szervezeti igény hatására megindult a biztonság fejlesztése. Ezt a folyamatot mutatja, hogy 1999-től folyamatos a szakember gárda bővülése: a rendőrségtől, a civil szféra biztonsági területeiről, államigazgatásból tapasztalt biztonsági szakemberek érkeztek.

A fenti törekvések lényegét a biztonsági kultúra fejlesztésében ragadhatjuk meg. A Magyar Posta Rt. esetében ugyanis a fejlett biztonsági kultúra megléte és annak kommunikációja alapfeltétele az üzleti megbízhatóságnak, az ügyfelek bizalmának, munkavállalói oldalról a szervezetben való hitnek és munkamorálnak, a szükséges munkakörülmények biztosításának.

A biztonsági kultúra viszonylag új keletű szakkifejezés. 1986 (a csernobili atomkatasztrófa) óta használatos a szakirodalomban. Az ebben az időszakban bekövetkezett világméretű katasztrófák ugyanis világossá tették a biztonsági szakemberek számára, hogy az addig uralkodó technokrata, nagyrészt műszaki fejlesztést célzó eljárások – melyek figyelmen kívül hagyták az emberi tényezők fontosságát – önmagukban nem növelik a biztonságot (Malik, 2002).

A projekt célja hozzájárulni a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatósága Biztonsági Szolgálat fejlesztéséhez azzal, hogy a „szolgáltató biztonság” megközelítésben a biztonság és a szolgáltató magatartás erősítéséhez javaslatokat, képzést és más hasznos anyagokat állít elő.

A Biztonsági szolgálat biztonsági kultúra felmérése

Vizsgált főbb biztonsági kultúra jellemzők:

  • Vezetés, biztonsággal kapcsolatos menedzsment attitűdök
  • Szervezeten belüli együttműködés, kommunikációs csatornák, információáramlás
  • Biztonsági irányelvek és eljárások
  • Biztonsági politika és biztonsági gyakorlat
  • Berendezések, tárgyi feltételek, munkahely kialakítás
  • Biztonsági és gazdasági szempontok viszonya
  • Felelősség és kompetenciakörök
  • Munkatársak bevonása a biztonsággal kapcsolatos kérdésekbe
  • Kockázatpercepció (a kockázat észlelése és felfogása, szubjektív értékelése)
  • A biztonsági képzések jelentősége és hatékonysága
  • Szervezeti tanulás és biztonság, „majdnem balesetek” (az emberi hibázás kárt okozó, de végül személyi sérüléshez nem vezető kihatásai) vizsgálata.

A kutatás célja, hogy betekintést nyújtson a dolgozók elvárásairól, ítéleteiről, véleményéről a Magyar Posta Rt. illetve a Biztonsági Szolgálat biztonsági kultúrája tekintetében. A biztonsági kultúra növelésének végső célja a biztonsági szempontból kritikus esemény (baleset)-megelőzés és a veszélyek elleni hatékony védekezés. E végső célt az alábbi rész-célokra bontottuk le:

  • a személyzet biztonsághoz történő viszonyulásának, hozzáállásának megismerése,
  • hiteles és megbízható adatok szolgáltatása egyfelől a szervezet biztonsági kultúrájának általános szintjére vonatkozóan, másfelől esetleges „biztonsági szűk keresztmetszetek” feltárása,
  • a biztonsági kultúra szempontjából kedvező gyakorlat(ok) főbb jellemzőinek azonosítása,
  • önértékelési módszer alkalmazásával az ún. „bázisszínvonal” megállapítása annak érdekében, hogy a későbbiekben ezt referenciaként használva a további évek fejlődési üteme megállapítható legyen (longitudinális vizsgálatok megalapozása), illetve összehasonlítási alapot teremtsen más szervezeti egységek biztonsági kultúra felmérésénél,
  • a biztonsági kultúra fejlesztési stratégiájához ad szempontokat.

A kutatás a következő fő kérdések megválaszolására törekedett:

  • Hogy élik meg a biztonsági osztályokon dolgozó személyek a saját és vezetőik biztonsággal kapcsolatos elköteleződését?
  • Mennyire tekintik a biztonsággal foglalkozó szakemberek naprakésznek és betarthatónak, továbbá betartottnak a biztonsági irányelveket és eljárásokat?
  • Milyen mértékű a szervezetben a biztonsági tudatosság és biztonsági gyakorlat?
  • Hogyan ítélik meg a munkatársak a szervezeten belüli együttműködést, kommunikációs csatornák- valamint információáramlás hatékonyságát a biztonsági kérdéseket illetően?
  • Milyennek látják a biztonsági és gazdasági szempontok viszonyát?
  • Milyen mértékben vonják be a munkatársakat a biztonsággal kapcsolatos kérdések megoldásába?
  • Mennyire ítélik veszélyesnek a biztonsági osztályokon, továbbá szervezetben történő munkavégzést?
  • Hogy ítélik meg a biztonsági képzések jelentőségét és hatékonyságát?
  • Milyennek ítélik meg a biztonsági osztályokon dolgozók tárgyi feltételeiket, munkahely kialakításukat, a munkájuk során használt technikai berendezéseket?
  • Milyen formában és módon történik a biztonságra vonatkozó szervezeti tanulás?

Biztonsági kultúra képzési program (alap)

A projekt során kidolgozásra került egy Biztonsági kultúra képzési program, melyen a hallgatók megismerkednek a biztonsági kultúra elméleti alapjaival, elsajátítják a biztonság-tudatos viselkedés elemeit, és ezáltal fokozódik a biztonság iránti érzékenységük, valamint alapfokon alkalmassá válnak ezen értékrend továbbítására.