Iskolai székek ergonómiai fejlesztése

Széket tervezni könnyű: négy láb, egy ülőlap és egy háttámla. Jó széket tervezni rettentő nehéz. Jó iskolaszéket tervezni még nehezebb, hiszen változatos a gyerekek mérete, és igen sokat ülnek a székükön. És erős piaci (ár)versenyben tervezni iskolaszéket – ez volt a feladatunk. Az ALEX Vállalkozás 1998. őszén bízta meg Irodánkat termékeinek ergonómiai szempontú fejlesztésével, mely – mintegy a vállalkozás életébe bekapcsolódva – saját fejlesztési tevékenységének figyelemmel kísérését, támogatását jelenti a meglévő termékek értékelésétől a prototípus-gyártás művezetéséig.

A felhasználó-központú termékfejlesztés első lépése törvényszerűen az információgyűjtés, azaz a saját, gyártásban lévő illetve a konkurens termékek értékelése.

Első lépésben egy termék-albumot állítottunk össze, mely következetesen, azonos felépítésben, összehasonlítható módon tartalmazza a termékek fő technológiai adatait és a szakértői ergonómiai értékelés eredményeit. Ezek az adatok néhány év múlva támpontot jelenthetnek a fejlesztés eredményességének megítéléséhez mind ergonómiai-minőségi, mind anyag-kihozatali vagy termelés-hatékonysági szempontok alapján.

A termék-album felépítése

A Termékinformációs lapon a megnevezés, a sorszám (a rendelkezésünkre bocsátott katalógusra utal) és fénykép után a gyártási adatok láthatók az alábbi bontásban:

  • Műszaki – technikai paraméterek
  • Szerkezeti anyagok
  • Technikai adatok

A lap alján a következő lapokon részletezett szakértői értékelés végeredménye látható (az iskolában megszokott ötfokú skálán), illetve feltüntettük a termék leggyengébb jellemzőit.

A Termékértékelő lap ergonómiai kritériumokat és az adott szék megfelelőségét mutatja be. Mivel a lehető legtöbb lényeges szempontot figyelembe kívántuk venni, ezeket csoportosítanunk kellett. Az alábbi szempont-csoportokat alakítottuk ki:

  • Stabilitás
  • Megfelelő teherbírás, szilárdság
  • A termék kényelmes használata, antropometriai megfelelősége
  • Sérülést ne okozzon a felhasználónak, ruházatában, környezetében
  • A figyelem elvonására alkalmas részletek
  • Az emberi testtel érintkező felületek minősége (közvetlen és közvetett)
  • Tisztíthatóság
  • Esztétika
  • A termék információs funkciója “üzenete”
  • Illeszkedés a környezethez

Következő lépésként meghatároztuk az egyes szempont-csoportok (illetve szempontok) fontosságát – azt a százalékos arányt, amennyivel az adott szempont-csoport a termék minőségében szerepet játszik.

A fontossági értékek megegyeznek az összes szék illetve asztal esetén, melyeket a minőségi értékelések összegzésekor vettük figyelembe. Néhány jellemző mérhető, vagy kategorizálható jelleggel is bírt, ezeket a paraméter oszlopban tüntettük fel, pl. ülőlap magasság [cm].

Az értékelés minden egyes szék és szempont esetében a szakértőcsoport (esetleges nézeteltérés esetén vita során kialakuló) véleményét mutatja az ötfokú skálán (1: egyáltalán nem megfelelő, 5: teljesen megfelelő). Hozzá kell tennünk, hogy a skálaértékek jelentését a tesztszékek általános minőségéhez hangoltuk, és a szűken vett terméktípushoz alakítottuk ki.

Fejlesztések

A későbbiekben több iskolaszéket átterveztünk, illetve terveztünk, a székek prototípusait az ALEX üzemében gyártottuk le.

A meglévő bútorok fejlesztésével a kialakítások egyszerűsödtek, az bútorok esztétikai megjelenése javult. Az új bútorok hiánypótlóak (számítógép asztal), új műszaki megoldásokkal kísérleteznek (konferencia szék).

Az együttműködés során általában kéthetente egy-egy termékcsalád fejlesztése folyt, a tervezést követően a prototípus legyártásáig. Alkalmanként 3-4 prototípus készült, ezek között (ritkán további munka árán) minden esetben létrejött egy-két sikeresnek ígérkező darab.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük