A Herendi Porcelánmanufaktúrában az öntőműhely átalakítása után egy minden munkahelyre kiterjedő komplex munkahely-ergonómiai felmérést végeztünk dolgozói megkérdezéssel és helyszíni bejárással. A komplex ergonómiai feltárás célja egy átfogó kép felvázolása, melyben a különböző részlegek és különböző kérdéskörök egyaránt megjelennek. Vizsgálatunkban törvényszerűen hiányosságokra találunk és elégedetlenséggel szembesülünk, hiszen többségében erre irányuló kérdéseket teszünk fel. A további fejlesztés irányainak kutatása vezet bennünket mindig a gyengeségek keresésére, az, hogy megmutathassuk a munkahelyek fejlesztésének célterületeit.
A vizsgálat előkészítéseként két azonos tematikájú, ám a munkatevékenységnek megfelelően hangolt kérdőívet dolgoztunk ki. Az „ipari”-ként elnevezett kérdőív a termelésben közvetlenül résztvevők munkahelyéhez és munkakörülményéhez igazodik, mélyebben vizsgálva pl. az anyagmozgatást vagy a kéziszerszámokat. Az „irodai” kérdőív a szellemi munka jellemzőit boncolja részletesebben, ehhez kapcsolódóan a számítógépes munkahely kialakítást.
Az előkészített kérdőívet a Manufaktúra illetékesei véleményezték, kiegészítették és jóváhagyták, majd biztosították a felvétel körülményeit. A közel 350 fő részvételével lefolytatott felmérésben a következő területeket vizsgáltuk:
- tevékenység jellemzők,
- munkahely elrendezés és kialakítás,
- eszközellátás,
- környezeti tényezők,
- munkaszervezés,
- szociális jellemzők,
- kritikus tényezők.
Mivel a Manufaktúrában rendszeresen megtörténik a dolgozói morál felmérés, ezért az érdekeltségi, szervezési rendszer több elemét ebben a felmérésben nem vizsgáltuk. Szerettük volna elkerülni azt, hogy a rendszeresen ismétlődő felmérések csökkentsék a dolgozók válaszadási kedvét, továbbá kíméltük a munkaidő alapot is azzal, hogy a felméréshez véletlenszerűen választottuk ki a résztvevőket.
Egy napon, két helyszínen, 11 ülésben, egyszerre 30-40 fő töltötte ki a kérdőívet, úgy hogy a kérdőívek kitöltése során a segítségnyújtást és a begyűjtést Irodánk munkatársai végezték. A kitöltött kérdőíveket az adatrögzítés után megsemmisítettük.
Meg kell említeni a résztvevők lelkesedését, hiszen kiemelkedően alapos volt a szöveges kérdések megválaszolási aránya és átgondoltsága (a szöveges válaszok szerkesztett formában száz oldalt tettek ki). A dolgozók többsége átérezte felmérés fontosságát és élt a tényleges válaszadás lehetőségével.
A felmérés eredményeiről a dolgozók a Manufaktúra lapjából kaptak visszajelzést.